Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)

Madonna gyermekével. Lorenzo Ghiberti műhelyéből származó terrakotta stílusa és keletkezési ideje. I.

MADONNA GYERMEKÉVEL. LORENZO GHIBERTI MŰHELYÉBŐL SZÁRMAZÓ TERRAKOTTA STÍLUSA ÉS KELETKEZÉSI IDEJE I. Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy a Régi Szoborosztály egyik szobráról, az 1975-ben megjelent tudományos katalógusba „Ghiberti után" megjelöléssel felvett „Ülő Madonna gyermekével" terrakottáról Balogh Jolán tanulmányt írt Bulletinünk elődjébe, a Szépművészeti Múzeum évkönyveibe (18. kép).

1 Alapvető tanulmányában meggyőző érvekkel mutat rá szobrunknak a Ghiberti műhelyhez kötődő sajátosságaira. Vizsgálódásaiban útmutató számára a „szobor zárt kompozíciója, kissé megnyúlt arányai, a gótikus ívben elnyúló redők tartózkodóan szűkszavú, finom, lágy ritmusú alkalmazása". Különösen fontos részlet volt attribuciójánál szobrunk redővetéseinek jellegzetességei: a jobb vállon szembetűnő „visszahajtás", a bal térdről a földre hulló széles ívű drapéria vonalvezetése, majd a gyermek Jézus fejecskéje, göndör hajfürtjei, Máriának „mély érzelmességtől sugárzó, szelíd, nemes feje" — olyan megoldások és jellegzetességek a szobron, melyekre számos példát sorakoztat fel Ghibertinek az Északi Kapu munkálatainál készített szobrai közül. Stílusanalízisét azzal zárta, hogy „mivel szobrunk felépítéséhez legközvetlenebb analógiákat az I. (Északi) Kapu (1403—24) Királyok imádását ábrázoló reliefje és a sienai Keresztelőkút egyik domborműve, Ker. Szent János Heródes előtt (1417—27) szolgáltatta, keletkezési idejét 1420 körűire tehetjük".

2 Kompozíciós újításnak, egyéni megfogalmazás eredményének látta Balogh Jolán Anya és Gyermekének meghitt egymáshoz fordulását — e kettős kompozíciós elemzéséből vonta le következtetését, hogy Ghiberti az anyjához simuló gyermekfej motívumát festészetből merítette.

3 Terrakottánk e részletének hatását és utóéletét Masolino brémai tábláján (1423) valamint a firenzei Accademia Fra Angelico festette „Mária gyermekével" (1425?) festményen követi nyomon. A szobor minden részletére kiterjedő vizsgálata eredményeként leszögezett, 1928-as meghatározását Balogh Jolán a későbbiekben annyiban módosította, 1 Balogh, J. : Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum Szobrászati gyűjteményében. Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. Budapest, 1931. VI. (1929—30. Évf.) 5—51.; Uő. : Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest IV—XVIII. Jahrhundert. Budapest, 1975. I. Nr. 44., Ltsz.: 1178. Terrakotta, festett. M: 90 cm. Prov.: Vásárlás 1895 Firenzében E. Costantinitől. „Sitzende Madonne mit dem Kinde Nach Lorenzo Ghiberti" 52. „Das Originalmodell stammte wahrscheinlich von Ghiberti, die Budapester Statue ist eine Werkstatt-Wiederholung nach dem verlorenen Original, das um das Jahr 1420 entsanden ist." 2 Balogh, J. : Tanulmányok ... i. m. 20—28. 3 Idézett cikk szerint a kompozíciós gondolatot Ghiberti az általa nagyrabecsült, a Commentarii-ben is említett A. Lorenzetti Massa Marittima-i oltáráról vette volna.