Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 54. (Budapest, 1980)
Egy datálási kérdés: a gyapári (D'apalovce) „Mária gyermekkel" szobor készítésének ideje
nek. A másik oldalon, ahol a gyermek Jézus ingben felöltözve ül anyja karján, Mária bal keze alól lefelé induló köpeny elvékonyított kötegben halad alá. A jobb kéztől a bal csípő felé tartó drapéria-dombhát két részre osztja a törzset. Felül kialakított öbölben félköríves ill. hegyesszögben összetartó drapériavonalakat figyelhetünk meg. Lent a jobb láb előrelép — a köpeny nem takarja teljesen az irodalomban „cseh lábnak" is nevezett részletet. A térd az egész szoborhoz viszonyítva kissé alacsonyra helyezett — ezzel az alak szerkezete enyhén megtörik. Két jellegzetes mélyítés fedi az álló lábat: a felső a jobb csípőtől lefelé tart, közvetlenül alatta elhelyezett középről kifelé. Feltűnő a következő részlet: a jobb lábfejnél, a szobor tengelyére merőlegesen a talajon éles bevágás látható. E fölött, a jobb térdtől kiindulva „kötegmotívum" halad a bal lábfej irányában. Ahol a köpeny eléri a konzolként kiképzett talajt, ott mindkét szélen egy-egy vízszintesen elhelyezett, bevésett „ujjnyomat" motívum van. Ezt a szobrász homorú kanál vésőjével alakította ki — ugyanúgy, ahogy az öv feletti nagy redővetés alatt a két átlós mélyedést. A szobron olyan motívumokat figyelhetünk meg, melyek más típusú szobrokon is feltűnnek, így nem egyéni kézjegyek. Ezek: a gyermek Jézus Máriához forduló ülő helyzete, Mária gondos párhuzamosokkal, grafikai vonalvezetéssel kialakított haja, a jobb vállon látható fej kendő-cikkely, jobb kar alatt mély árok, oldalain négyszögeket alkotó redővonulattal, jobb térdtől bal lábfejig húzódó „kötegmotívum". A szobrot, noha kvalitása igen magas, a szakirodalom még nem tárgyalta érdemének megfelelően. A szlovák irodalom a szobor közlésekor 1961-es lelőhelyét, Gyapárt (D'apalovce) említette, de valószínűnek tartotta, hogy ide a legközelebbi környékről került. A publikáló, B. Kovacovicova szobrunk keletkezési idejét a XV. század elejében jelöli meg. 2 Radocsay Dénes mesteréről szólva annak kiváló iskolázottságát említi, és feltételesen — hiszen az emlékek e területen olyan kisszámúak — a XIV. századi kassai fafaragóműhelyhez kapcsolja. Figyelemreméltó, hogy éppen a két kartól lefelé tartó palástrészlet nyomán ő 1370—90 közé helyezi a gyapári (D'apalovce) szobrot. :) Monográfiájának katalógusában közli, hogy a szobor talán Stropkóról származhatott/' Mária gyermekével szoborral az irodalomban ezután K. Vaculiknak a zólyomi (Zvolen) várban 1975-ben megnyílt, Szlovákia területének középkori, gótikus művészetét bemutató kiállításhoz írt katalógus előszavában, a korszak szobrászatát átfogóan tárgyaló tanulmány soraiban találkozunk. 5 Jellemzését csak összefoglalóan idézzük. Formailag kiegyenlített koncepciót figyel meg a szobron, „átmeneti stílusához tartozónak tartja, olyan stílushoz tartozónak, amely a „további, későbbi fejlődést jelöli ki". Analógiaként két, a 80-as, 90-es években készült cseh emléket, a zebráki Mária gyermekével és a Kozojedy-i Mária Jézussal szobrot említi, és a lágy stílus előzményeit, a könyvfestészet területét véli útmutatónak a datáláshoz. Gondolatmenete alapján a gyapári (D'apalovce) Mária szobrot a XIV. század 90-es évtizedére helyezi. (Ami szoboranalógiáit 2 Kovacovicova, B. : Umeleckohistorické pamiatky Zemplina. Vlastivedny Casopis (P M) X, 1961. 17—23. Kép a 19, szöveg a 20. oldalon: itt magasságaként 147 cm szerepel. :! Radocsay, D. : A középkori Magyarország faszobrai. Budapest, 1967. 38. 4 Radocsay, D.: i. m. 167. 5 V a c u 1 i k, K. : Gotické Umenie Slovenska. Bevezető tanulmány a zólyomi (Zvolen) katalógusban 66.