Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)

WESSETZKY VILMOS: Sírkúpok a Szépművészeti Múzeumban

SÍRKŰPOK A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Kevés egyiptomi régészeti műtárgy pontos meghatározása vetett fel annyi kérdést, mint az ún. sírkúpok. Jóformán minden egyiptomi gyűjteményben találhatók példányai. A Szépművészeti Múzeumban otthonra talált Egyiptomi Gyűjteménynek négy és fél évtizeddel ezelőtt elkezdett tárgymeghatározó első munkálatainak tanúja volt az a tudós művészettörténész is, akinek őszinte tisztelettel ajánljuk e sorokat. A gyűjteménybe legkorábban került egyiptomi régészeti tárgyak közt szerepelt már hét sírkúp. Ezeket átlagosan 15—25 cm magasságban, kúpalakban agyagból formálták. A kerek alapra birtokosának, az elhunytnak nevét és tisztségeit pecsétlővel nyomták be és utána kiégették.

1 Múzeumunk sírkúpjainak legtöbb példánya töredékes állapotban maradt ránk. Az első hét példányt Haeffner Emil publikálta.

2 Dolgozatában feleletet kívánt adni arra az elsődleges kérdésre, hogy mi célból készültek ezek a kultusztárgyak. Egyértelműen a Wiedemann

3 és Maspero'

1 által nyilvánított nézet mellett foglalt állást, amely szerint a sírkúp az egyiptomi egyik kenyérformát, illetve magát a kenyeret képviseli, ami jelképesen az elhunyt számára a továbbéléshez szükséges táplálék biztosítását jelenti. Ezt a feltételezést elsősorban arra alapozták, hogy az óbirodalmi sírokban gipsz, agyag és homok masszából gyúrt és kiégetett kúpformájú kenyér modelleket találtak.

5 Haeffner véleménye szerint ezt az értelmezést a kenyeret tartó kéz hieroglif jegyének az ábrázolása is alátámasztja. Felvetette azokat a kérdéseket is,

(i amelyekre kielégítő felelet nem volt adható: miért nem helyeztek sírkúpokat a királysírokba, miért csak az előkelőknek, a tisztségviselőknek sírmellékleteit képezik, miért szorítkozik e szokás a thébai vidékre? A sírkúpoknak közel egy évszázados tudományos irodalmában egy évtizeddel Haeffner értekezése után E. Komorzynski egy Ljubjanában talált, római kori régészeti anyag közt talált sírkúpot publikált, és egyben összefoglaló érté1 összefoglaló ismertetése: Bonnet, H.: Reallexikon der ägyptischen Religionsgeschichte. Berlin, 1952. p. 260. 2 Haeffner, E.

: Quelques remarques sur la question des „cones funéraires". Archiv Orientálni 20 (1952) pp. 607—614. 3 W i e d e r m a n n, A.: Die alt-ägyptischen Grabkegel. Actes du VI

e Congres International des Orientalistes. Leiden, 1885. IV. pp. 129. " 4 Maspero, G.: Rapport sur un mission en Italie, Recueil de Travaux 4 (1883) p. 145. 5 Vö. Junker, H.: Giza VII. p. 18.6., X. p. 154. fi H af f ner, E.: i. m. p. 610.