Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
CIFKA BRIGITTA: Friedrich Gauermann festmények Magyarországon
Halálának századik évfordulóján, 1962-ben, Rupert Feuchtmüller terjedelmes, példásan gondos, oeuvrekatalógussal kiegészített monográfiát jelentetett meg Gauermannról. 3 Az oeuvrekatalógus a művész 1822-től 1860-ig folyamatosan vezetett ,,Számadáskönyv"-én 4 és a szépszámmal fentmaradt — sokszor széljegyzetekkel ellátott — rajzain alapul. Feuchtmüller a tanulmánykötetében a Szépművészeti Múzeum két Gauermann festményét sorolja föl, az egyiket reprodukálja is. Ezúttal tüzetesebben vizsgáljuk őket, majd az oeuvrekatalógust bővítjük néhány Magyarországon levő festményével. Alpesi kunyhó esőben c. képünk 5 egy Gauermann rajz, illetve annak széljegyzete szerint/ 1 ' 1850-ben készült a bécsi Műegylet számára. 7 Most első alkalommal reprodukáljuk, mind a rendkívül tónusgazdagon lavírozott tusrajzot, mind azt híven követő festményt (144—145. kép), hátterében a Watzmann jellegzetes ormaival. Gauermann mint grafikus, túlszárnyalja valamennyi osztrák festőkortársát. Helyszíni élményeit rögzítő — festményeinél sokkal szabadabban fogalmazott, nagyvonalúbb — lendületes és ihletett tusrajzait maga is önálló alkotásoknak tekintette, kiállításokon is szerepeltek. Ezek közé soroljuk a szóbanforgó lapot is, melyet ebben az esetben a műtermi munkánál, közvetlen előképül használt fel. Alkotómódszerére jellemzőbb és gyakoribb, mikor a kép előkészítését még egy fázissal szaporítja: aprólékosabb, kontúrosabb és kontraszttalanabb vázlatot rajzol, melyet, a nagyítást megkönnyítendő, négyzetes hálózattal is ellát. Az Alpesi kunyhó esőben c. képünknél olaj technikával, nagyobb méretben és találó színvilággal sikerült megvalósítania a kitűnő rajz értékeit: a foszló esőfelhő anyagtalanságát, a napfény és árnyék várakoztatásával a derengő táj intenzív hangulatát. A nyolc évvel később készült Tehenek és birkák egy Zellertavi kútnál c. festményünket Feuchtmüller a Számadáskönyv 288. tételével azonosította 8 (146. kép), mely annál is biztosabb, mivel az ott vevőként szereplő Eitz grófnő hagyományaként került múzeumi tulajdonba. 9 Az előzőhöz képest a kép kissé széteső, hiányoznak a könnyű lazúrok, a kontúrok elmosódnak, a szélesebb ecsetvonásoknak a részletfinomságok látják kárát. Mindez általánosan is érvényes a mester, 1850-es évek végén készült képeire. Múzeumunk még két Gauermann festményt őriz, melyek nem szerepelnek a monográfiában. Ezek is alpesi pásztorjelenetek, méghozzá a művész legjobb alkotóperiódusából. Az 1844-ben szignált Alkony 10 (147. kép) a Számadáskönyv 174. tételével azonos. „Ein Bauernhof aus der Fläche von Salzburg. Eine Kuh wird gemolken, 3 Feuchtmüller, R. : Friedrich Gauermann. Wien, 1962. 4 Lützow, C. : Friedrich Gauermanns Einnahme-Buch. Zeitschrift für bildende Kunst. XVIII. Leipzig, 1883. Újból közreadva: F e u c h t m ü 11 e r, id. m. 157—200. A kézirat őrzési helye: Wien, Kupferstichkabinett der Akademie der bildenden Künste. 5 Ltsz.: 450 B. olaj, fa, 37x45 cm. jelezve balra lent „F. G." 6 Wien, Kupferstichkabinett der Akademie der bildenden Künste, ltsz.: 7094. toll, lavírozás két tónusban, 203x261 mm. „ausgeführt für Kunstverein 1850 17" br l4 1 /2 „hoch". 7 F e u c h t m ü 11 e r, id. m. 213. 8 Ltsz.: 159 B. olaj, vászon, 78,7x:00,5 cm. jelezve balra lent „F. Gauermann", F e u c h t m ü 11 e r, id. m. 200. rep : 83. 5 Peregriny J.:Az országos magyar szépművészeti múzeum állagai I. Bp. 1909. 356. 10 Ltsz.: L. 7026. olaj, fa, 69x95 cm. Jelezve jobbra lent „F. Gauermann 1844". Letét.
