Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
SZIGETHI ÁGNES: Megjegyzések firenzei seicento gyűjteményünk néhány kérdéséhez
te.. 35 Nem zárható ki az a lehetőség, hogy ez az értelmezés túlságosan is egyszerűsít, vagy akár hamis úton jár és a festő számomra ismeretlen irodalmi forrásból merítette képének inspirációját, s már csak ezért sem szeretném erőltetni a festmény gondolatának a galileánus filozófiával való kapcsolatát. 30 A jászberényi kép — értelmezésétől függetlenül — fontos adalék Ficherelli életművéhez, bár stílusáról jelenlegi állapotában alig árul el többet, mint az Etruria Pittrice-ben közölt metszet. 37 A kép alapos restaurálása közelebb vinne a festő stílusának megismeréséhez, amely ,,.. . maniera vaga e di gran morbidezza, se ne impossesso maggiormente collo studio del naturale, che procuro di aver sempre davanti gli occhi a coll'imitazione del colorito con cui si distinse del Furino", 38 s amely a női arc típusán kívül alig tartalmaz felismerhető stíluselemeket Ficherelli művészetéből mai, átfestett mivoltában. Az átfestés eltávolítása után lenne eldönthető, hogy a kép egykorú változat, másolat vagy eredeti, 311 s az utóbbi esetben hozzájárulhatna a budapesti példánnyal összevetve a Tarquinius kompozíció szerzőségének végleges tisztázásához. Furini művészetének — sok tanítványa között — legközvetlenebb és legmegtévesztőbb folytatója Simone Pignoni volt, aki „. . . non cerco d'imitarlo, ma di superarlo"/' 0 s akinek művei még ma is — annak ellenére, hogy újabban több tanulmány foglalkozott életműve és stílusa tisztázásával'' 1 gyakran Furini neve alatt szerepelnek. Véleményem szerint a varsói Nemzeti Múzeum kérdőjelesen Furininek attribuait Szent Katalinja 7 '- is ezek közé tartozik (110. kép). A képen Pignonira utal a rá jellemző egyenletesen lágy modellálás, az arctípusnak a Szent Katalin eljegyzése kompozíció nőalakjaival való teljes egyezése, valamint a festő simulékony, gyakorlati érzéke a figura más jelentésben való felhasználására, amely a Béke allegóriája, illetve ennek rajzban megismételt változata, a Lány virágkoszorúval'' 3 mintájára történt. Ezzel a hajlékony, könynyed módszerrel készült az a budapesti magángyűjteményben levő Szent Kata15 Galilei jelentőségére a kor festészetében két évszázaddal korábban még jól emlékeztek — gondoljunk csak Lanzi utalásaira, — korunk még késik ennek a kapcsolatnak a teljes feltárásával Panofsky példamutató tanulmányain kívül érinti a kérdést Cochrane, E.: Florence in the forgotten Centuries 1527—1800. Chicago, 1973, ez a munka azonban nem volt számomra hozzáférhető. ' M Annál is inkább, mert semmit sem tudunk Riposónak a Galilei-eszmékkel való kapcsolatáról. 37 Las tri, P.: Etruria Pittrice. Firenze, 1795. II, LXVIII. metszet. Las tri szövege a Kiűzetés a paradicsomból, az egykor a Casa Rinucciniben lévő kép metszetéhez. :,H Minthogy Ficherelli életművében van példa különleges tárgyú kompozíciójának a Szent Praxedis-nek több változatban való megfestésére, ez a lehetőség a jászberényi kép esetében sem zárható ki, különösen jelenlegi állapotában. 4(1 Las tri: Etruria Pittrice CIX. metszetéhez írt szövegében. 41 E téren is úttörő munka volt Pigler már idézett, 1938-ban megjelent cikks, a Firenzei képek a tizenhetedik századból, valamint a Burlington Magazine-ben megjelent közleménye: Furini or Pignoni — XC, 1948. 359.— ; újabban foglalkozott vele Ewald, G.: Simone Pignoni, a little-known Florentine Seicento Painter. The Burlington Magazine CVI 1, 1964, 218—225. Cantelli tanulmányát — Invito al collezionismo. II Seicento fiorentino: Simone Pignoni. Arte 80, 1—2, 1973 — nem volt módom megismerni. 42 Catalogue of Painting. Foreign Schools. Varsó, 1969. I. 141, 393. sz. A fénykép alapján kvalitása nem ítélhető meg kielégítően, esetleg csak műhelymunka. 4:1 E vv a 1 d, d: i. m. 1964. 41—42. kép.
