Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)

POGÁNY-BALÁS EDIT: Egy előkép jelentésváltozásai

klasszikus romjai közül kiemelkedve láthatták a monte cavallói Dioskurosokat még abban az időben is, amikor még nem voltak körülöttük a magas épületek, és mint ahogyan a felhők fölé emelkedést jelezték és ábrázolták többen, pl. Heemskerck is egy festményén. E klasszikus antik szobor inspiráló hatása erre a festményre kétségtelen, ahogy az összevetések mutatják. A testtartás nagyvonalúságát, a gesztus pátoszát, a diadalmas Krisztus alakját e szoborból vonatkoztatta el a művész. Hősi gesztus ez, lendületesen felemelt kartartással, amilyet Castagno is ábrázolt Dávidján, — ezúttal a feltámadt és felemelkedő Krisztus alakjában jelenik meg. A ruhátlan Krisztus alakjához a ruhátlan antik márvány ifjú ihlette a festőt, aki a köpeny bal karra csavarodását is teljes pontossággal követte. Salviati Feltámadt Krisztusának a monte cavallói Dioskurosok utáni teljes pontosságú, közvetlen ábrázolása rávilágít arra, hogy mennyire foglalkoztatta a művészeket műveik formai megvalósításánál ez a szobor, és arra is rávilágít, hogy amikor nem ennyire közvetlen az analógia, hanem csak különböző részletek elemezhetők ki műveikből, akkor is igen gyakran e szoborból merítették az alapvető formai ösztönzést. POGÁNY-BALÁS EDIT