Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
TÁTRAI VILMOS: Bernardino Fungai ismeretlen képe a Régi Képtárban
alakjánál (60. kép). A San Niccoló al Carmine részére 1512-ben festett oltárkép (ma a sienai képtárban) egy másik figurája, a püspökbotot tartó gyermekangyal a mi képünk Jézusával rokon. Ha a telt arcú, tömpe orrú, szemüket lesütő angyalokhoz keresünk analógiát, úgy azt a sienai képtár „Mária mennybemenetelé"-nek muzsikáló angyalaiban találjuk meg, de típusban — az életkorbeli különbség ellenére — nem állnak tőlük távol a tetszetős londoni tondó kerubjai sem (61. kép). A sienai képtár Mária gyermekével, Magdolnával és Remete Szent Antallal című képe Fungai valamennyi műve közül talán a leginkább rokonítható új szerzeményünkkel (58. kép). Oly szembetűnően hasonlók az arctípusok, a mozdulatok, az egész hangulata és megformálása, hogy részletekbe menő összevetésre, úgy érzem, nincs is szükség. (Nem kizárt ugyanakkor, hogy a hasonlóságban itt az is közrejátszik, hogy a sienai festmény állapota sem a legjobb.) Attribuciónkat az említett stílusanalógiákkal azonos súllyal támasztja alá egy első pillantásra jelentéktelennek tűnő ikonográfiái motívum. A gyermek Jézus kezében levő gyümölcsről van szó, amely talán füge, esetleg körte, de semmiképpen sem egyike a szokásos attribútumoknak, amilyen a gránátalma, a szőlő, a virág, vagy a madár. Ugyanezt a gyümölcsöt látjuk a kis Jézus kezében Fungainak további négy képén. 10 A londoni tondón és az 1512-es oltárképen a gyermek pontos másolata egy peruginói Bambinónak, 11 a sienai mester egyetlen saját „leleménye", hogy kezébe teszi a kérdéses gyümölcsöt. A korszak más itáliai festőinek Madonnáin egyetlen esetben sem találkoztam ezzel a motívummal — amivel természetesen nem azt akarom mondani, hogy sehol másutt nem is fordulhat elő. A kép stílusa adta kontextusban így ez a motívum szinte egy szignatúra értékével bír. Ami kételyünk attribuciónkkal kapcsolatban megmarad, az Fungai munkássága egészének tisztázatlanságából ered. Műveinek Berenson által összeállított jegyzékét 12 eddig egyetlen kutató sem vizsgálta felül és Van Marie óta nem történt kísérlet az oeuvre kronológiájának megállapítására. Van Mariétól veszi át a Bolaffi-enciklopédia címszavának szerzője is Fungai munkásságának három alkotóperiódusra való felosztását, 13 ezt azonban beható műelemzésekkel, s a kívülről érkező és Sienán belüli stílushatások, motívumkölcsönzések tüzetes vizsgálatával kellene hitelesítenie illetve pontosítania a kutatásnak. A jövő kutatásaitól nem is annyira azt várjuk, hogy alapvetően megváltoztassa a festő munkásságáról alkotott értékítéletünket — Fungait a legkitűnőbb monográfia sem tudná igazán jelentős mesterré avatni — mint inkább azt, hogy művészetének alaposabb ismeretével közelebb kerüljünk a korszak egész sienai festészetének jobb megértéséhez, számos, ma még nyitott kérdés megválaszolásához. 1 '' TÁTRAI VILMOS 10 Mária gyermekével és két angyallal, Bergamo, Accademia Carrara; Mária gyermekével Magdolna és Remete Szent Antal között, Siena, Pinacoteca; 1512-es oltárkép, Siena, Pinacoteca; Mária gyermekével és kerubokkal, London, National Gallery. 11 Da vi es, M.: The Earlier Italien Schools. London, 1961. 207. 12 Berenson, B.: Italian Pictures of the Renaissance. Central. Italian and North Italian Schools. Vol. I. London, 1968. 149—152. 13 „B. Fungai" címszó. Dizionario enciclopedico Bolaffi . . . Vol. V. Torino, 1974. v ' A Fungaira vonatkozókon kívül további három, a korszak sienai festészetével kapcsolatos nyitott kérdés (természetesen a kérdések száma ennél jóval nagyobb) : ki volt, melyik mesternek a műhelyéből jött a Griselda történet mestere? Lehet-e mesternevet adni az „umbro-sienai" cimke alatt szereplő művek sorának? Ki festette valójában a hagyományosan Matteo Balduccinak tulajdonított képeket?
