Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

KAPOSY VERONIKA: Francia mesterek a neoklasszicizmus útján

FRANCIA MESTEREK A NEOKLASSZICIZMUS UTJÁN Az utolsó két évtized művészettörténet-kutatásának egyik fontos területe a neoklasszicizmus történetének vizsgálata. A XVIII. század második felében egyre fokozódó érdeklődés az antik művészet fennmaradt és újonnan feltárt emlékei iránt, a kor esztétikai és művészi követelményeinek elméleti megfogalmazása, majd ezek együttes hatásának jelentkezése a képzőművészet minden ágában és az iparművészetben, az új stílus jellegzetességei, nemzetek közötti kölcsönhatása, végül átívelése a romanticizmusba máig a kutatások középpontjában áll. Jelentős összefoglaló művek, majd hatalmas anyagot publikáló kiállítások

1 tették hozzáférhetővé a korszak legjellegzetesebb mestereinek alkotásait. E munka folyamán, eddig lappangó művek kerültek elő és a kisebb mesterek munkásságára is kiterjedt a figyelem. Az újabb eredmények megismerése tette lehetővé számunkra is, hogy a különböző francia rajzolók eddig ismeretlen lapjait azonosítani tudjuk és a neoklasszicizmus történetének bizonyos periódusaival kapcsolatba hozhatjuk őket. A franciaországi neoklasszicizmus kialakulásának folyamatában szerepe volt a XVII. századtól kezdve egyre gyakrabban előforduló antik témák megjelenésének is. A Louvre 1973-ban rendezett kiállítása bizonyította, hogy Poussin Germanicus halálát ábrázoló festménye, melyet 1627-ben Francesco Barberini kardinális számára készített (ma Minneapolis, Institute of Art),

2 kompozicionális előképéül szolgált a XVIII. századi, sőt XIX. század eleji művészeknek is. E kép, mely mintegy két évszázadon át inspirálta a művészeket, az antik irodalomból, Tacitus Annaleséből merítette tárgyát. Ugyanez a könyv volt forrása a Germanicus történetét megörökítő további ábrázolásoknak is. A XVIII. század második felétől kezdve gyakrabban fordul elő az európai festészetben az a jelenet, mikor Agrippina Germanicus hamvait hazaszállítja Antiochiából, vagy 1 H a w 1 e y, H. : Neo-Classicism. Style and Motif. The Cleveland Museum of Art. 1964.; The Age of Neo-Classicism. London, The Royal Academy et Victoria and Albert Museum. 1972.; Sérullaz, A.: Le néo-classicisme. Dessins français de 1750 à 1825 dans les collections du Musée du Louvre. Paris, 1972.; C a i 11 e u x, J. : Autour du Néo-Classicisme. Paris, Galerie Cailleux. 1973.; French Painting 1774—1830. The Age of Revolution. Paris-Detroit-New York, 1974—75. ; Sérullaz, A.: — Lacambre, J. — Vilain, J.: Le Néo-Classicisme français. Dessins des Musées de Province. Paris, 1974—75.; De Watteau à David. Peintures et Dessins des musées de province français. Bruxelles, 1975.; Exhibition of French Drawings, Néo-Classicism. Heim Gallery, London, 1975. 2 Rosenberg, P.: La „Mort de Germanicus" de Poussin du Musée de Minneapolis. Les dossiers du département des peintures. No. 7. Exposition du Louvre. Paris, 1973.