Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: Még egyszer Sodoma Lucretia képeiről

MÉG EGYSZER SODOMA LUCRETIA KÉPEIRŐL Meglehetősen ritka eset már mainapság, hogy olyan jelentős koracinquecento mester művére bukkanjunk, melyről nemcsak hiteles, közel-kortársi leírással rendelkezünk,

1 de az a múlt század második felétől kezdve ismert gyűjteményekben került publikálásra. Ilyen alkotás a legújabb időben méltó helyére, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának számottevő reneszánsz anyagába jutott Lucretia tábla. A valamennyi kutatótól egyértelműen Giovanni Antonio Bazzi, másként ,,il Sodoma" művének tulajdonított képről 1937 és 1973 között nem volt hírünk;

2 Budapesten először a Lederer gyűjteményből származó más jelentős olasz darabokkal együtt az 1937-es olasz kiállításon mutatták be.

3

' Az 1973-ban a Szépművészeti Múzeumban rendezett „Reneszánsz művészet Európában" című kiállításon került ismét több, a Lederer gyűjteményből származó olasz kép mellett bemutatásra, akkor még magántulajdonból (65. kép). * Korántsem ismeretlen festmény publikálására vállalkoztunk tehát ebben az esetben, hiszen attól az időponttól fogva, hogy a képet, valamikor az 1870-es években Morelli szenátor Rómában Ed. Habich részére megvásárolta'

1 azt a művészettörténeti irodalom már számon tartotta, csak abban voltak eltérések a különböző szerzők között, hogy a Vasaritól a Vite második kiadásában említett, illetve a Sodorna hagyatékában felsorolt Lucretia ábrázolások közül melyik a Habich, illetve az onnan a hamburgi Weber gyűjteménybe került példány. 1 Vasari, G. : Le vite de' piu eccelenti pittori, scultori ed architetti .. . di nuovo al medesimo reviste... Ed. Milanesi. Firenze, 1881. VI, 387—389.; Mancini, G.: Considerazioni sulla pittura. Ed. A. Marucchi. I—II, Roma, 1956. 189—192. o. - A képről először 1871-ben hallunk: V. ö.: F ri z z o n i, G.: Nuova Antológia. XVII, Firenze, 1871.: a hamburgi Weber gyűjteményben. Részletesebben u. ö. Arte italiana del Rinascimento, Milano, 1891., ahol ezt írja: ,,É dipinta sul legno invece quella, alquanto annerita, che, trovata a Roma pochi anni or sono, entrö di poi nella raccolta del Cons. Weber in Amburgo." 146. o. A hamburgi Weber gyűjteményről K. Woermann 1907-ben készített részletes katalógust, ezt az 1912-es árverési katalógusban nyomtatták újra. Itt a kép régebbi irodalma szerepel. Ezután az új tulajdonos, Lederer Sándor publikálta a Szépművészeti Múzeum Évkönyveiben. I, 1919 —20. A Sodomával foglalkozó újabb művek hollétét nem ismerik, a képet a régebbi fényképek alapján vizsgálják. 3 „Régi olasz mesterek kiállítása", Budapest. Nemzeti Szalon, Nr. 90. Az egykori Lederer gyűjteményből 1971-ben a Múzeum tulajdonába került a Domenico Puligónak tulajdonított Cleopatra halála (v. 71,5 x 55 cm.), 1975-ben pedig Girolamo Romanino Madonnáját (fa, 55 x 46 cm.) és Girolamo da Treviso jelzett Mária imádja alvó gyermekét (fa, 68 x 51 cm.) vásároltuk meg. ''Lederer, S. : Selbstverfasster kritischer Katalog meiner Gemälde. Budapest, 1920. Kézirat a Szépművészeti Múzeum Könyvtárában, F. 968. 48—51. o.