Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban
bele a cselekménybe, a Nagy Szent Családon hiába nyújtja a gyümölcsöstálat, senki sem figyel rá. A brüsszeli képen arca átszellemültebb, érzelmesebb, mint budapesti társáé. 10 A budapestihez hasonlóképpen a kompozíció jelentős főszereplője ez a monumentális angyalfigura Clerck egykor párizsi magángyűjteményben felbukkant Szent Család képén (104. kép). 17 Ezt a budapesti kompozíció redukált és későbbi variációjának tartjuk. Az alakok megfestése oldottabb, lágyabb, távolabb állnak az 1590-es Nagy Szent Család keményebben modellált, Vos-os típusaitól. Szent József is késői utódja a brüsszeli és a budapesti képen lévő férfialaknak. A heroikus angyalfigurában sikeresen megfogalmazott szépségideált Clerck többször is felhasználta, például a bécsi Csodálatos kenyérszaporítás képen mint ifjú Szent János jelenik meg. Ez a hullámos szőkehajú fiatal héros Rubens művészetében is megtalálható. 18 A budapesti kép jellegzetes, hosszúkás, arcú, egyenesorrú Madonnájának arctípusa is az 1590-es Nagy Szent Családon fogalmazódott meg első ízben, kéztartása és a drapéria ennek ismétlése. Mégis képünkön a brüsszelinél klasszicizálóbb formában jelenik meg, egyre távolodván a Vos-os típustól, de mindenképpen megelőzve az 1611-es Nagy Szent Család Madonnáját (103. kép). Legközelebbi rokona egy szintén datálatlan Angyali üdvözlet, mely 1975 óta párizsi magángyűjteményben van (105. kép). 19 Ez a publikálatlan táblakép alighanem Clerck legjelentősebb egyházi kompozíciói közé sorolható. Az előtér monumentális alakjainak és a háttér enteriőrjének raffinait összekapcsolása Marten de Vos Angyali üdvözletének továbbfejlesztett változata.0 Az architektúra egyes elemei az 1590-es brüsszeli triptichon Szent Ivo tábláján már megtalálhatók. Az Angyali üdvözletet is az 1600 előtti művek csoportjába sorolhatjuk, a brüsszeli Nagy Szent Család és budapesti kép közelébe. Ha a párizsi Angyali üdvözlet és a budapesti kép Madonnájának szoborszerűen sima, klasszicizáló arctípusának eredetét keressük, éppúgy megtaláljuk azt a XVI. század közepének flamand romanistáinak képein, mint a típus első megfogalmazásaiban, az olasz manieristák művészetében. Az arctípus, a fejen 1(1 A windsori rajzon lévő angyal hasonló hozzá. 17 S. de Malewski—Malevitch comtesse gyűjteményében volt egykor. Szignálva: HDC. A fényképet ezúton köszönöm meg a Louvre Service d'Étude et Documentation osztályának. 18 Csak egy példa a Missale Romanumból, 1612/14, Evers, H. G. : Rubens und sein Werk. Bruxelles, 1943. 139. kép. 1!) Fa, 220 x 140 cm, közepén lent a lépcsőn jelezve HDC monogrammal. Nantesból, illetve korábban Belgiumból került Párizsba. Autopszia hiányában a datálás csak feltételes lehet. 20 1578-ban készült, francia magántulajdonban van. F aggin, G. T.: La pittura ad Anversa nel Cinquecento. Firenze, 1968. 151. kép, 55. o. Metszete: H oll st ein, VIII, 114. o. A párizsi képen a fényben repkedő angyalok már Clerck későbbi műveihez hasonlítanak (Brüsszel, Krisztus feltámadása). A szoba a háttérben, lépcsővel elválasztva az előtérben elhelyezett alakoktól, az antwerpeni manieristáknál gyakran alkalmazott kompozíció. (Például Pseudo-Blesius Angyali üdvözlet, München, Alte Pinakothek.) Előtér és középtér ilyen hangsúlyos elválasztása későmanierista átfogalmazásban Goltzius Angyali üdvözlet Mária szimbólumaival rézmetszetén is megvan. (Bartsch 13), H o 11 s t e i n, VIII, 8. o. III. Erre is Gerszi Teréz hívta fel figyelmemet.
