Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban
A Szépművészeti Múzeum gazdag flamand gyűjteménye hiánypótló művel gyarapodott, a brüsszeli késő-manierizmus sokat foglalkoztatott képviselőjének egy igen kvalitásos művével. A mester egy-egy műve eljutott közép-európai gyűjteményekbe, de Magyarországon ez az első felbukkant műve. Nem tudni, hogyan jutott a festmény Badenbe. Bár Clerck nagyméretű egyházi kompozíciói, valamint kisméretű, mitológiai témájú kabinet-képei igen nagy számban maradtak ránk, a mester oeuvrejének feldolgozása, illetve publikálása még nem történt meg. A feldolgozás Vicomte Terlinden 1952-ben megjelent alapvető tanulmányával indult meg. 5 W. Laureyssens doktori disszertációjából eddig néhány részlettanulmány jelent meg. 6 Értékes levéltári adatokat közölt M. de Maeyer a főhercegi udvar szolgálatában állt festőről. 7 Sommásan foglalkoznak vele a XVI. századi flamand festészetet feldolgozó művek. 8 Clerck születési évét 1570 körül vélik, bár főművének, a Nagy Szent Család-oltárnak 1590-es dátuma ezt kérdésessé teszi. Helyesebb néhány évvel előbbre helyezni. 1630-ban halt meg Brüsszelben. C. de Bie szerint (1661) Antwerpenben Marten de Vosnál tanult, E. Neefs szerint (1876) Joos de Winghenél. Egy eléggé bizonytalan dokumentum említi, hogy 1587-ben Rómában tartózkodott. 9 Ezt az adatot veszi át az újabb irodalom is. 10 Már Ernest főhercegnek is dolgozott a brüsszeli udvarban. II. Rudolf 1596-ban Albert főhercegnek írt ajánlólevelében említi Clercket Tobias Verhaechttel együtt, de Clerck csak 1606, illetve 1608 után lett a brüsszeli udvar, Albert főherceg udvari festője. 1609-ben Wenzel Coebergherrel együtt festette a királyi oratórium mennyezetét, mely elpusztult. Clerck nevét a brüsszeli céhiratok (Liggeren) nem említik, de ugyanakkor mint udvari festő sem kapott rendszeres fizetést. 11 A gyér életrajzi adatok, dokumentumok és ugyanakkor a nagyszámú oeuvre értékelését rendkívül megnehezíti az a tény, hogy az 1590-ben befejezett, 5 Terlinden, Vicomte: Henri de Clerck, „le peintre de Notre-Dame de la Chapelle". Revue Belge d'Archéologie et d'Histoire de l'art, XXI, 1952. 2. o. 6 Laureyssens, W. : Hendrik De Clercks triptiek uit de Kapellekerk te Brussel. Bulletin des Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique, XV, 1966. Nr. 3.; Laureyssens, W. : Hendrick De Clercks Kruisafneming uit de Sint-Pieters-Guidokerk te Anderlecht. Bulletin des Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique, XV, 1966. Nr. 4.; Laureyssens, W. : De samenwerking van Hendrick De Clerck met Déni j s van Alsloot. Bulletin des Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique, XVI, 1967. ; Laureyssens, W. : Een verloren gewand schilderij van Hendrick De Clerck in de Koninklijke Musea. Bulletin des Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique, XVIII, 1969. Nr. 1—2. 7 Maeyer, M. de: Albrecht en Isabella en de schilderkunst. Bijdrage tot de geschiedenis van de XVIle eeuwse schilderkunst in de zuidelijke Nederlanden. Bruxelles, 1955. 61., 185., 208. o. és másutt. 8 Hoogewerff, G. J.: Nederlandsche schilders in Italie in de 16 e eeuw. De geschiedenis van het romanisme. Utrecht, 1912.; Puyvelde, L. van: La peinture flamande au siècle de Bosch et Brueghel. Paris —Bruxelles, 1962. 384—7. o. ; G e r s o n, H. — Ter K u i 1 e, F. H.: Art and Architecture in Belgium 1600 to 1800. The Pelican History of Art, London, 1960. 8 Hoogewerff, G. J. : Documenten betreffende Frans van de Kasteele Schilder van Brüssel. Mededelingen van het Nederlandsch Historisch Instituut te Rome, V. 1935. 86. o. Frans van de Kasteele brüsszeli festővel kapcsolatban említik Heyndrich de Clerq nevét. 10 D a c o s, N. : Les peintres belges à Rome au XVI e siècle. Bruxelles — Roma, 1964. 94. o. 11 Maeyer: i. m. 84—89., 259. o.
