Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

G. AGGHÁZY MÁRIA: „Locus amoenus" és „vinculum delictorum" a reneszánsz művészetében

ez az a renaissance síremlék, amelyik teljesen mentes minden vallásos gondolattól.'

25 Ezzel a felfogással azonban szembe kell helyezkednünk. Megidézzük Leonardo Sala dette Asse-beli kötelékeit és Vasari híradását egy közvéleményt kifejező hivatalos állásfoglalásról: a Santissimo Sagramento közelségének kitüntető voltáról. A síremlék készülésének idején Leonardo mesterének, Verrocchionak műhelyében dolgozott. A kötelékek itt, (51. kép) még kifejezettebben a bűn kötelékei, amelyek nem engedik a sírban nyugvókat a kápolna tabernákulumának közelébe. Később 1677-ben, Cosimo III. granduca idejében, a család tekintélyének megállíthatatlan hanyatlásakor, még távolabbra viszik ettől a síremléktől a kápolna tabernákulumát a kereszthajó átellenes oldalának kápolnájába. A sekrestye és a szomszédos kápolna falában volt elhelyezve, a SS. Trinitaban, Onofrio Strozzi síremléke 1421-ből, Pietro Lamberti-től. Ennél azonban rács nem szerepel.

26 A S. Spirito-ban viszont Neri Capponi (+ 1457) szarkofágjára — Bernardo Rossellino és társai munkájára — rács enged betekintést. De ez nem elválasztó, lekötöző, hanem ellenkezőleg, inkább betekintést engedő a hátramaradottak számára. Ezt az is bizonyítja, hogy a rács elhelyezését a fal megnyitásával csak jóval később 1488-ban engedélyezték.

27 Impruneta templomában a Madonna-kápolna építményét körülvevő mellvédbe szerelt rácsozat védő szerepű; Luca della Robbia és Michelozzo alkotása az 1453—56 közötti évekből.

28 Ugyanaz a motívum tehát különböző feladatokat szolgálhat: fogva tartó kötelék jellege egyedül a tökéletes formai szépségű Verrocchio féle szarkofágon és akörül alkalmazva nyilatkozik meg. Amennyiben befejezésül mindehhez hozzá vesszük Leonardo írásos megjegyzéseit a temetési szertartásokról, azokból határozottan keserű irónia nyilatkozik meg.: ,,Deelli ufitj funerali e processioni e lumi e câpane e cőpagnia. Agli omini sarán fatti grandissimi onori e pompe sanza lor saputa." ,,De' frati che spedendo parole riceuono di grâ ricchezze e danno il paradiso. Le invisibili monete fara triőfare molti speditőri di quelle. . . etc."

29 A ,,nodi" vagy „gruppi" alkalmazásai ezek ismeretében tehát talán többnek tekinthetők, mint a régi lombard dekorációk, vagy mint B. Butinone, B. Zenale és Bramante to25 Pa atz, W. und E. : Die Kirchen von Florenz. Bd. II. Frankfurt a/M., 1941. 496., 499. o., P a s s a v a n t, G. : Verrocchio sculture, pitture e disegni. Tutta l'opéra. London. 1969. 21. o. 2R Wackernagel, M.: Der Lebensraum des Künstlers in der Florentinischen Renaissance. Leipzig, 1938. 228—229. o. 27 P o p e — Henessy, J.

: Italian Renaissance Sculpture. London, 1958. Fig. 68.; Mark harn — Schulz, A.: The Sculpture of Bernardo Rossellino and his Workshop. Princeton. New Jersey, 1977. 69—74, 114—117. o. Fig. 120. 28 P 1 a n i s c i g, L.: Luca della Robbia. Wien, 1940. 39. o. Fig. 61. 23 Richter, J. P.: The Literary Works of Leonardo da Vinci, Compiled and edited from the original manuscrits. I, II, London, ed. 1970. II, 294. o. No. 1294. 301. o. No. 1296. Cod. Atl. 145 v., Cod. Atl. 370 v.