Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 50. (Budapest, 1978)
GARAS KLÁRA: Kupezky tanulmányok. Ismeretlen arcképek Kupezky bécsi korszakából
utalás —, hogy e képmás vonzásai szinte pontról pontra megegyeznek Balthasar Permosernek Jenő herceget dicsőítő szoborképmásával (Wien, Ost. Galerie, 72— 73. kép). Csaknem azonos a paróka, az orr, száj, áll megformálása, az összehúzott szem vonala. Az egykorú levelezésből tudjuk, hogy Permoser egy Bécsből megküldött képmás alapján dolgozott, s Wackerbarth báró 1721. jan. 10-i leveléből az is kitűnik, hogy a szoborfej. ennek az arcképnek a hű mása. 20 Nem is lehetett már az utóbb megküldött gipszmellszobor alapján változtatni rajta, mert a fej addigra már lényegében elkészült. Sajnos az arckép szerzőjéről és későbbi sorsáról nem esik említés. Az a körülmény azonban, hogy a Permoser szoborral egyező arcot a Kupezky önarckép festett portréján látjuk viszont, legalábbis valószínűvé teszi a feltevést, hogy a Permosernek megküldött arckép Kupezky műve volt, a hercegről festett számos Kupezky képmás közül a legkorábbi. 21 Megerősíteni látszik ezt a feltevést, az a tény is, hogy a szobor létrejötténél fontos szerepet játszott Daniel Erasmus von Huldenberg báró, akinek arcképét ekkortájt (1719) ugyancsak Kupezky festette (Budapest, Szépm. Múzeum, 74. kép). 22 Kupezky 1709. évi bécsi önarcképe reprezentatív portré, melynek különleges helyét a mester oeuvrejében aláhúzza az a körülmény is. hogy feltűnően s minden más önarcképétől eltérően szignálta. E különleges helyzettel függ össze véleményünk szerint az arckép, mellyel a festő éppen foglalatoskodik, de továbbmenően viseletének egy szokatlan részlete, a nyakában függő aranylánc is. E. Safafik e láncban a cseh testvériség attribútumát vélte látni, a napmedáll a bölcsesség kulcsára utalna. 23 Nincs azonban egyetlen példánk sem arra, hogy a puritán felfogású szekta tagjai ilyen aranyláncot viseltek volna, s feltűnő az is, hogy a lánc Kupezky egyetlen későbbi, pl. nürnbergi arcképén sem szerepel, csak éppen az 1709-es önarcképen és annak prágai változatán (Nar. Galerie). Mindebből inkább az következik, hogy hasonlóan más festők kitüntető aranymásunk (D. Richter, C. Moor, J. M. Merian, G. Kneller) ez a meggondolás indokolatlannak látszik. A kép festésének időpontja azonban mindenesetre csak a téli hónapokra eshetett, amikor a herceg a hadjáratból hazatért. 1. Braubach, M.: Prinz Eugen von Savoyen. Wien, 1961 I— V. 20 Wackerbarth levele Savoyai Jenő herceghez Drezda, 1721. jan. 10: on remarque une assez grande difference entre le portrait que vous avez envoyer du commencement, et le moule en plâtre qu'il a reçu en dernier lieu; la tête de la statue étoit comencé sur le portrait et elle étoit même tellement avancée que le changement en sera difficile. J'ai comparé moi même cette tête avec le moule susdit en plâtre et je trouve quelque chose de plus maie et de plus grand dans la tête qui a étét faite sur le portrait, que je ne trouve dans le moule en plâtre ... L. B s c h o r n e r, H. : Permoser Studien. Dresden, 1913 12, 27. 21 A Permosernek megküldött portré lehetséges szerzőjeként említve Kupezky, Prinz Fugen als Freund der Kü.nste und Wissenschaften, österreichische Galerie, Wien, 1964 27. 22 Bsc h orner id. mű. 31; Wackerbarth levele Drezdából 1721. nov. 21: Mindent megtett, hogy lebeszélje a mestert a sok kis mellékfiguráról..." Mais il n'en a voulu rien faire me disant que monsieur le baron Huldenberg lui avoit fait entendre qu'il fäll oit l'enrichir avec autant d'ornement qu'il seroit possible .. ." Daniel Erasmus von Huldenberg (1660—1733), a braunschweigi és hannoveri udvar követe Bécsben, ugyanahhoz a művészeti életben is fontos szerepet játszó udvari csoporthoz tartozott, mint Konrad Adolph von Albrecht vagy Kirchner báró. Nagyszerű kertes kastélyát a Bécs melletti Weidlingauban Johann Bernhard Fischer von Erlach tervezte. Kupezky egy későbbi, reprezentatív képmáson is megörökítette von Hüldenfoerget. (Hannover). 23 Safafik id. mű 140.
