Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 50. (Budapest, 1978)

CASTIGLIONE LÁSZLÓ — SZENTLÉLEKY TIHAMÉR — SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

Ez a körülmény aránylag korai keletkezésre vall, amit a csésze főoldalának vizsgálata végképpen megerősít. A gyöngysorral szegélyezett lapos peremet hálószerűén rovátkolt bekarcolással kitöltött sáv borítja. A lapos mélyedés közepét a peremmel azonos magasságba emelkedő domborműves figura foglalja el. Ez az alak mindenben megfelel a későegyiptomi művészetben uralkodó álló Harpokratés-típusnak és semmiféle görög elemet nem tartalmaz. Mellette, kétoldalt, a csésze belsejébe karcolva, egy pártás oltárt és egy lótuszvirágon ülő madarat látunk; mindkettő jellegzetesen hellenisztikus alexandriai motívum. Figyelemreméltó a csésze technikai kivitele is. Falát olyan vékonyra csiszolták, hogy a fényforrás felé tartva áttetszőnek látszik. Mindezen jegyek alapján a római korra keltezhető steatit reliefes csészék zömétől határozottan eltérő darabot a hellenisztikus korszakba keltezhetőnek tartjuk, s az egész csoport időrendi sorának elejére tehetjük. Stiláris és kronológiai szempontból közelálló példányok: London, University College, Pétrie Collection, foto 627; 638; London, British Museum 38512 (R. G. Hay Coll.); u. o. 38514 (G. J. Chester Coll.). Az emlékcsoport alapvető feldolgozását K. Parlasca végzi, a korábbi irodalomból lásd: W. M. Flinders Pétrie; Objects of Daily Use. London 1927. 37. k.; H. Jucker Jahrb. Bern. Hist. Mus. 41—42 (1961—42) 324 kk. ; El Khashab, Mélangas Michalowski (1966) 119; W. Kaiser, Ägyptisches Museum. Berlin 1967. 106. k. C. "L. 4. Dombormű. Kákosy László gyűjteménye. Egyiptomi műkereskedelemből. M: 5,5 cm; sz: 8,3 cm. vast: 2 cm. Mészkő. Aediculában étellel megrakott kosár (vagy edény) előtt ülő ibiszmadár. A dombormű alsó szélére karcolt felirat (EPMHC) kétségtelenné teszi, hogy a készíttető, illetve a felajánló a római kori Egyiptom hellenizált népességéhez tartozott. Ami a darab funkcióját illeti, ha nem votivtárgyról van szó, akkor leginkább a házi kultusz céljára készült népies alkotásra kell gondolnunk, annál inkább, mert ezt az utóbbit a mágikus papiruszok adatai és azonos képtípust bemutató terrakotta-domborművek lelőkörülményei is alátámasztják. V. ö.: minderről Kákosy L. publikációját. írod.: Kákosy L. Arch. Ért. 88 (1961) 89—92 ua., Acta Arch. Hung. 15 (1963) 123—128. C. L. b) TERRAKOTTÁK 1. Fekvő ruhátlan nőalak felső része. (4. kép) Castiglione László gyűjteménye. Abydosból. M: 7,7 cm. Vörös-barna agyag. Az előoldal kopott negatív formából készült, a töredezett szélű és felületű tömör darab hátoldala sima. A teljesen zárt, frontális tartásban fekvő (vagy álló?) nőalak a faraonikus korra jellemző sapkaszerű és parókára emlékeztető frizurát visel, alakját félkörívben záródó kiemelkedő léckeret választja el a dombormű szélétől. Az ún. „konkubinák" jólismert csoportjába tartozó darabol (ezekről G. D. Hornblower, JEA 15, 1929, 29 kk.; J. H. Breasted, Egyptian Servant Statues. Washington 1948. 93. kk.; H. Bonnet, Reallexikon, 1952; 93. kk.; Ch. Desroches—

Noblecourt, BIFAO 53, 1953, 7. kk.) hajviselete és stílusa alapján a hellénizmus előtti időben készítették, archaizáló frizurája és sematizált formálása alapján valószínűleg a késői korban, bizonyosan felsőegyiptomi műhelyben. Minden valószínűség szerint egy abydosi sír melléklete volt. C. L.