Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)
GERSZI TERÉZ: A rudolfinus tájfestők kölcsönhatásának problémája
Paulus van Vianen-ként szerepelt feltehetően a némileg az ő rajzaira emlékeztető, finom vonalkákból kialakított tollrajz modor miatt. Ha azonban a rajzot Savery prágai, illetve Prága környéki ábrázolásaival — Károly-hídi részlet a Kampa folyónál (Prága, Narodni Galerie), Vízimalom (Berlin, Staatliche Kunstsammlungen, Kupferstichkabinett), Házcsoport (Ottawa, National Galery of Canada) 37 — hasonlítjuk össze, kétségtelenné válik, hogy ezeknek a városrészleteknek a csoportjába tartozik. Ugyanazt, a metszetekre emlékeztető, szabályos vonalrendszert látjuk a satírozás Saveryre jellemző két fajtájával: a finom, hosszú párhuzamosok és a cikcakk vonal alkalmazásával apró pontokkal kiegészítve. Ez a rajzmodora Bruegel rajzművészetéből származtatható. Bruegel ún. „Kis tájrajzok" című lapjai után, illetve annak modorában készült Savery-rajzok bizonyítják, hogy e városrészleteket ábrázoló lapjainál a bruegeli tradíció hatása nem csupán feltételezés. Az intimhatású, topográfiailag hű városrész-ábrázolások elszaporodása az 1600 körüli németalföldi művészetben a szellemi élet egészének irányváltozásával hozható összefüggésbe: a valóság jelenségei, a mindennapi élet és környezet iránt megnövekedett érdeklődéssel. Ennek művészi jelentkezését Utrechtben. Haarlemben, Antwerpenben és Prágában — néhány évi eltéréssel — szinte egyidőben figyelhetjük meg. Prágában Paulus van Vianen és Savery oeuvre-jében találunk ilyen házábrázolásokat, nem tudjuk azonban, hogy kettőjük közül melyik volt a kezdeményező. Van Vianennek egyetlen ilyen rajza (Rotterdam, Museum Boymans-van Buningen) 38 ismeretes az 1603-as időpontból. Később azután egyre gyakoribb a házmotívum bibliai és mitológiai ábrázolásainak hátterében is. Savery legkorábbi ilyen témájú műve a már említett Ház fahíddal (Amszterdam, P. de Boer-gyűjt.), míg az edinbourgi gyűjteményben található, utcarészletet megörökítő ábrázolásai már a XVII. század első évtizedének végéről származhatnak (92. kép). 3!) Ugyanebből az időből való Van Vianennek is néhány házábrázolása, amelyek közül különösen a Fitzwilliam Museum-ban található ,,Ivó" rokonsága szembetűnő Savery edinbourgi rajzaival (93. kép).'' 0 A hasonló szellemű ábrázolásmód alapján feltételeznünk kell a két művész között kialakult kölcsönhatást. Mindkettőjük ábrázolásán hangsúlyozott a házak anyagszerű, plasztikus és részletekbemenően valósághű ábrázolásmódja és másmás módszerrel elért festőisége. Savery tájrajzainál mindvégig nagy szerepet játszott a krétarajz, Van Vianen viszont csak prágai korszakának későbbi éveiben, 1610 körül dolgozott gyakrabban krétával. Ezek az ábrázolásai, így pl. a Férfi kutyával (Paris, Fondation Custodia, Lugt-gyűjt.) vagy a Romos házak (Weimar, Staatliche Kunstsammlung)' 1 1 című lapjai összbenyomásukban emlékeztetnek Savery kréta••' Sip, J.: i. m. 1. kép. (ltsz. K. 37440) — Spicer, J.: i. m. 1970. 2 a tábla, (ltsz. 4598) — P o p h a m, A. E. — F e n w i c k, K. M.: European Drawings in the Collection of the National Gallery of Canada. Toronto, 1965. kat. sz. 137. ;!8 Ezt onnan tudjuk, mivel a rajzon szereplő malom motívumát felhasználta egy 1603-ból való Pan és Syrinxet ábrázoló ezüstplaketten. (Amsterdam, Rijksmuseum) — Duyvené de Wit — Klinkhamer, Th. M. : Eine Ansicht von Salzburg auf einer Plakette von Paulus van Vianen. Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde. 100, Salzburg, 1960. 6. kép. Roelandt Savery (katalógus) Gand. 1954. kat. sz. 139—141. 40 Ivó. Toll, barna, barnásszürke lavírozás. 102 x 130 mm. Cambridge, Fitzwilliam Museum — Old Master and Early English Drawings. Alpin Club Gallery. 1958. Nov.. ''' Az eddig publikálatlan rajz a weimari gyűjteményben (Kk. 5569) Jan van Vianen-ként szerepel. Kétségtelen azonban, hogy Paulus van Vianen műve.
