Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)
SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Bronz corpus a firenzei koraquattrocentóból
A budapesti műtárgy mérete is hasonló körmeneti kereszteken lévő Corpusok méretéhez/* A Szépművészeti Múzeum e jelentős kisbronzának művészi körét, készülési idejét és helyét vizsgálva, feltétlenül meg kell említenünk azt, hogy már előttünk is keresték ennek a problémának a megoldását. Figyelemre méltó feljegyzést őrzünk arról, hogy dr. Balogh Jolán is végigtekintette a 14. századi európai bronz Corpusokat, s nem talált ebben a korszakban a mi tárgyunkhoz hasonlót.' A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteményének katalógusában 1400 körüli munkaként határozza meg, mely talán olasz mestertől való. ü A testtartás nyugalmát és a fej idealizáltságát kiemeli. Valóban a harmonikus, kiegyensúlyozott testtartás és kompozíció, az arctípus idealizált szépsége jellegzetes tulajdonságai darabunknak, s ehhez járul még a test törzsének nagyvonalú mintázása is. Az antik művészet lényegre és szépségre való törekvésének visszhangját érezzük ennek a törzsnek mintázásában. E felfogáshoz hasonlót nem találunk az északi iskolák körében, de az észak-itáliai művészetben sem. 7 A 15. század elején Firenzében, Lorenzo Ghiberti északi kapujának „Keresztrefeszítés" domborművén — mely az internacionalista gótika egyik legszebb megnyilvánulása a kapuzat nagy együttesében 8 — csodálhatjuk a testtartás harmóniájának, a törzs nagyvonalú mintázásának és a fej lírai kifejezőerejének nagyszerű összhangját. Ugyanez jellemzi a Firenze melletti Imprunetában őrzött körmeneti kereszt Krisztusát is, mely a Ghiberti-műhely alkotása (54. kép). 9 Ghiberti „Keresztrefeszítés" domborművének Krisztusa egyedülálló remekmű. Az imprunetai Corpus is kvalitásosabb, mint a mi múzeumunk darabja és a Ghiberti-műhelyhez való kapcsolata is kétségtelen. Budapesti darabunknak a már fentiekben említett jellemző tulajdonságai arra utalnak, hogy mesterét a toszkán körben kell keresnünk. A firenzei Bargello (Museo Nazionale) két szép toszkán körmeneti keresztjét 10 — az egyik a 14. századból való, a másik pedig a 15. századból — hozhatjuk fel példának arra (52—53. kép), hogy Corpus-unk karaktere milyen jól beleillik a toszkán Corpusok fejlődési sorába. A fej mindegyiknél jobb irányba fordul, a kar lágy vonalban ível felfelé. A testek helyzete nyugodt, szemközti nézetű, s a fej jobb irányba való elfordulását a bal térd enyhe kifordulása egyensúlyozza ki mindkettőnél. A perizoma a bal térdet eltakarja, a jobb térd felett megemelkedik a drapéria. Teljesen ilyen vagy nagyon hasonló szkémát 4 V. ö. Sculptures of the 15 th & 16 th certuries. Summer Exhibition May 30 — September 8. London, 1972. Heim Gallery. 1. (A teljes körmeneti keresztek méreteiből kikövetkeztethetőek a Corpus-ok méretei is.) 5 Megállapítja, hogy a mi corpusunk testtartása nyugodtabb az általa tanulmányozott északi darabokéinál, de az olasz Corpusoknál is kevésbé fordul oldalt. A fejtípus eltérésére is utal. Feljegyzésében a következő műre hivatkozik: Witte, F:. Die Skulpturen der Sammlung Schnütgen in Cöln. Berlin. 1912. i; Balogh, J.: Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest. IV—XVIII. Jahrhundert. Budapest, 1975. I. Textband. 51. II. Bildband 58, 57. kép. 7 Ezzel kapcsolatban elsősorban hivatkozunk Witte, F.: i. m.-ben szereplő példákra és Gomez-Moreno, D.: Medieval Art from Private Collections. A Special Exhibition at The Cloisters October 30, 1968, through March 30, 1969. The Metropolitan Museum of Art. 106 és 107. . 8 Krautheime r, R.: Lorenzo Ghiberti. Princeton, New Jersey. 1956. 124 — 125. 1. Pl. 52. 9 K r a u t h e i m e r, R. : i. m. Fig. 44. Ezüst, mérete: 16 cm. 10 Toszkán mester 14. század; Körmeneti kereszt. Inv. No. 23; Toszkán mester 15. század: Körmeneti kereszt. Inv. No. 14. 2Í0
