Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)
NAGY ISTVÁN: Szisztrum töredékek a Szépművészeti Múzeumban
SZISZTRUM-TÖREDÉKEK A SZÉPMŰVÉSZETI.MÜZEUMBAN Az idiofón hangszerek csoportjához tartozó szisztrum használata igen elterjedt volt az ókori Egyiptomban. Számos szisztrum-, ill. szisztrumjáték-ábrázolás látható templomok falain, sírokban, sztéléken, sőt skarabeusokra vésve is. Elnevezésük és formájuk alapján kétféle hangszer ismeretes: 1 shra-szisztrum 2 és ssst-szisztrum Közülük a sssí-szisztrum a régebbi. 3 Henger alakú nyelének felső részét kettős arc, az ún. Hathor-fej díszítette, amely felett kapu alakú építmény emelkedett, stilizált szarvakkal mindkét oldalán. Az építmény oldalaiba fúrt lyukakba illesztették a kis korongokkal ellátott fémrudakat (32. kép). Ha a szisztrumot megrázták, a papíruszcserjék zizegéséhez hasonló hangot hallatott. Valószínűleg innen ered a hangszer elnevezése is (ssst)/ 1 Ami a modern elnevezést illeti — naos-szisztrum — a Hathor-fejet díszítő építmény téves értelmezésén alapszik. 5 A shm-szisztrum csak az Űjbirodalom óta ismert, jóllehet nevével a korábbi időkben is találkozunk. G Általában fémből készült,' s a Hathor-féjhez 1 A megkülönböztetés nem mindig következetes. A ssst szó determinatívumaként shm-szisztrum is előfordulhat. A kérdésről cf. Desroches-Noblecourt, Chr. — Kuentz, Ch.: Le Petit Temple d'Abou Simbel I. Le Caire, 1968. 62, 253. j. 2 A görög—római korban ezt a típust gyakran ib szóval is jelölték: Er m an, A. — G r a p o w, H.: Wörterbuch der Ägyptischen Sprache I. Leipzig, 1935—. 61. 3 Az első ismert darab, egy votiv szisztrum, a VI. din. korából származik és Teti fáraó nevét viseli: Davies, N. De G.: An alabaster sistrum dedicated by the king Teta, Journal of Egyptian Archaeology 6 (1920), 69—72, pl. VIII. 4 Cf. Hickmann, H. : Musicologie pharaonique, Kehl 1956, 20. 5 Cf. Hickmann, H.: Instruments de musique (Catalogue Général du Musée du Caire), Le Caire, 1949, 76. A kérdésről cf. Desroches-Kuentz: i. m. 194 és 265. j. Egyéb, szisztrummal foglalkozó fontosabb munkák: L o r e t, V.: Notes sur les instruments de musique de l'Egypte Ancienne, in: Lavignac: Encyclopédie de la musique I, Paris 1913, 1—34; Gardiner, A. H.: Notes on the Story of Sinuhe, Recueil de travaux relatifs à la Philologie et à l'Archéologie Egyptienne et Assyrienne, 34 (1912), 74—75; B r u n n e r, H.: Das Besänftigungslied im Sinuhe, Zeitschrift für Aegyptische Sprache und Altertumskunde 80 (1955), 7—9; J é q u i e r, G.: Les Frises d'objets des Sarchophages du Moyen Empire (IFAO Mémoires 47), Le Caire 1921, 79—83; Sachs, C. : Die Musikinstrumente des alten Aegyptens (Mitteilungen der Aeg. Abt. der staatl. Museen, Berlin 1921, 28 sq és Altägyptische Musikinstrumente, Leipzig 1920, 3—4, Abb. 4—5; Pieper, M. : Sistrum, in: Realencyclopädie der Klassischen Altertumwissenschaft 2 te Reihe V. (1927), 370—371; Klebs, L.: Die verschiedene Formen des" Sistrums, Zeitschrift... 67 (1931), 60—63; Hickmann, H.: Musikgeschichte in Bildern, II. Lieferung 1, Ägypten, Leipzig 1961, 46 sq; Bon net, H.: Reallexikon der Aeg. Religionsgeschichte, Berlin 1952, 716—26, stb. 6 Cf. Gardiner : i. m. 7 Cf. Hickmann: Instruments de musique, 77, ezüstből: No 69.313 (pl. LIV, A, B), No 69.320 (pl. LVII, A, B) stb.; aranyból: No 69.323 (pl. LVI, B és 82.1.); elsősorban azonban bronzból: No 69.302, 69.303, stb.; előfordul fából is: No 69.318 (pl. LIX, C).
