Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 46-47. (Budapest, 1976)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY — SZABÓ MIKLÓS: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

c) Paestumi peliké. M.: 25,3 cm. Nagyobb kiegészítés az A. oldalon. A fülek alatt kettős palmetta. A nyakon A: két szembenéző női fej, alatta „futó kutya" minta, B: álló palmetta, alatta absztrahált astragalos-sor. A testen A: két oldalt függőleges vonallal keretezett mezőben középen klismos-on ülő nő chitónban, fekete felsőruhában; előtte álló nőalak, leengedett jobb kezében legyező, a ballal napernyőt tart az ülő nő fölé; a másik oldalon álló köpenyes ifjú, bal keze az ülő nő vállán, a másikban koszorú. B: jobb oldalt Hercules álló alakja buzogánnyal, bal kezét az előtte ülő nőalak vállára teszi; a nőalak indán ül, ruhátlan felsőtestén gyöngysorok, felemelt jobb kezében tükör. Nápoly 1778-festő. I. e. 4. sz. utolsó negyede. d) Lucaniai lékythos-aryballos. M.: 16,6 cm; sok darabból, kisebb kiegészítésekkel. A nyak alján és a vállon nyelvmintasor, ugyanígy a képmező alatt. A fül alatt, kettős palmetta, körülötte indák, palmetták és levelek. A testen középen nagy lékythos S-spirálisokkal díszítve; ettől balra ifjú bottal és köpennyel, jobbra — ugyancsak befelé fordulva — ruhás nőalak, felemelt jobb kezében tojás (?), mögötte, a jelenet jobb szélén lépcsős sírsztélé. Közel a Dawlish-festőhöz. I. e. 4. sz. legvége. írod.: Trendall, A. D., LCS I. Suppl., London 1970, 26. 909/a sz. e) Apuliai epichysis. M.: 15,3 cm; alján valószínűleg ókori eredetű lyuk. A száj két oldalán a fül csatlakozásánál plasztikus női fej. Az edénytest oldalán körben borostyáninda, a szára bekarcolva, a levelek és termés járulékos színnel volt festve és lekopott. A vállon két palmetta között repülő Erós balra, baljában mirtuszág, jobbjában tál. I. e. 4. sz. második fele. SZ. J. GY. 23. Apuliai vörösalakos harangkratér. Debrecen, Déri Múzeum G. II. 4. M. : 28,9 cm. A szájperemen kívül „futó kutya"-sor, a képmező alatt maeanderszalag. A fülek alatt palmetta. A: jobb oldalt sziklán ülő szatír thyrsossal, előtte álló nőalak, amely bronz phialét nyújt felé. B: két köpenyes ifjú, a bal oldali kezében bot. A Karlsruhe B 9-festő köre. I. e. 4. sz. közepe. írod.: Szilágyi, J. Gy., Acta Class. Debrecen 5 (1969) 47—9 és pl. 6—8; A. D. Trendall—A. Cambitoglu—A. Oliver, Apulian Red-Figure Vase-Painters of the Ornate Style (kézirat 1989), 57, no. 31 („Minervino Csoport''). SZ. J. GY. 24. Apuliai vörösalakos voluta-kratér. Debrecen, Déri Múzeum, lelt. sz. G. II. 6. M.: 41,5 cm. A volutákon az A. oldalon járulékos festéssel női fej. A nyakon A: szárnyas női buszt, B: álló palmetta. A fülek alatt palmetta. A testen A: női fej háromnegyed nézetben, B: női fej balra profilban. Igen közel a Baltimorefestőhöz. Trendall egyelőre elkülöníti tőle és Déri-festőnek nevezi (alább idézendő művében). Biztosan ugyanettől a kéztől származik a Trendalltól említetteken kívül egy hydria, Boulogne, Musée des Beaux-Arts et d'Archéologie 434; m.: 40,2 cm (ión oszlopos naiskosban női fej háromnegyed nézetben). I. e. 4. sz. utolsó negyede. írod.: Szilágyi, az előző jegyzetben i. m., 51—3 és pl. 12—15; Trendall, az előző jegyzetben i. m., 450, 1; Szilágyi, Budapest 12 (1974) 10. sz. (ill.); Szilágyi, Antik művészet, 12. kép. SZ. J. GY. 25. Apuliai vörösalakos hydria. Debrecen, Déri Múzeum G. II. 5. M.: 38,4 cm. A nyakon két babérág közt rozetta. A fül alatt óriás-palmetta. A testen elöl naiskos ión oszlopokkal, benne sziklán ülő nőalak, jobb kezében cistával és