Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 46-47. (Budapest, 1976)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY — SZABÓ MIKLÓS: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

elöl diadéma. A típus jól ismert a szicíliai görög terrakotta-műhelyekben (Higgins, Br. Mus. Terracottas I. 320 ad no. 1180, további irodalommal, vö. ehhez Kekulé, Die Terrakotten von Sizilien 61—2 és Taf. 9—10). Az ismert lelőhelyek tanúsága szerint Persephonét ábrázoló fogadalmi szobrok voltak (vö. most G. Zuntz, Persephone, Oxford 1971. 151—7 és M. Bell, Arch. Class. 24, 1972, 3). A fejek a kezek jelzése nélkül, globálisan formált büsztben végződtek. A gelai származást az utóbbi évtizedek gelai leletei valószínűsítik (vö. P. Orlandini. Arch. Class. 12, 1960, 62—4 és tav. 16; D. Adamesteanu, Mon. Ant. 44, 1958, 628—31). A sorozat már az 5. század végén elkezdődött; a fenti darab a polos formája, a haj és az arcvonások alapján a Timoleón utáni klasszicizáló újraéledéskor készült (vö. Bell, i. m., 10—11 és a datáláshoz még Orlandini, i. m., 63). I. e. 4. sz. utolsó negyede. írod. : Oroszlán—Dobrovits, 32, 29. sz. SZ. J. GY. 16. Boiótiai sziklán ülő gyerek. (16. kép) Debrecen, Déri Múzeum I. 7. M.: 13,9 cm. Sárgásrózsaszín agyag; fehér fedőréteg; vörös, kék, rózsaszín festés maradványai. Jobb kezére támaszkodó, köpenybe burkolt bal kezét combján nyugtató, fején koszorút viselő (vö. A. Klein, Child Lile in Greek Art, New York 1932, 37) alak. A ,,Tanagra-kör" alkotása. Fej és test külön formából. (A fejhez 1. M. Bieber, The Sculpture of the Hellenistic Age, New York 1955, 50. kép.; Ancient Life in Miniature, Birmingham 1968, 22. t., 121. sz.; a testhez: Winter II, 261, 9.) I. e. 4. sz. vége—3. sz, eleje, írod.: Déri, Kat. 60, 7. sz. SZ. M. 17. Boiótiai álló nőalak. (17. kép) Debrecen, Déri Múzeum I. 4. M. : 23,2 cm. Rózsaszín agyag, fehér fedőréteg. A bal váll a hát jórészével, a jobb váll és a mell fölső része, a talapzat jobb oldali része kiegészítés. Az eredetileg gerezdes frizurájú fej felső és hátsó része letörött. A nyugodt redőzésű chitont és himationt viselő alak a ,,Tanagra-kör" jellegzetes alkotása (vö. J. Sieveking, Die Terrakotten der Sammlung Loeb I, München 1916, 58. t.; A. Köster, Die griechischen Terrakotten, Berlin 1926, 45. t., továbbá Winter II, 12, 1 és 7). A típus az athéni művészet i. e. 4. század utolsó negyedére keltezhető alkotásaihoz kapcsolódik (1. Kleiner, Tanagrafiguren, 109 skk.). I. e. 4. sz. vége—3. sz, eleje. írod.: Déri, Kat. 60, 4. sz.; Sőregi, Vezető, 257, 117. kép, balról az első. SZ. M. 18. Boiótiai álló nőalak. (18. kép) Debrecen, Déri Múzeum I. 5. M.: 23,3 cm. Rózsaszín agyag; fehér fedőréteg, rajta fekete (?) festés nyomai. A jobb alsó rész és a talapzat hiányzik, a fátyolon csorbulások. Az i. e. 4. század közepén igen népszerű boiótiai köpenyes táncosnők (vö. pl. Higgins, Br. Mus. Terracottas I, 236, 883. sz., 128. t.) hagyományára visszavezethető viseletű típus; kialakulására minden jel szerint hatott az athéni koroplasztika (vö. D. Burr Thompson, AJA 70, 1966, 59 sk., 19. t., 14—6. sz.). A darab zárt kompozíciója, mértéktartó ruharedőzése a „Tanagra-stílus" fénykorára utal (vö. Ancient Life in Miniature, Birmingham 1968, 23. t. 156. sz., más formából származó fejjel; Kleiner, Tanagrafiguren, 11. t.. d., ellenkező kartartással). I. e. 4. sz. vége—3. sz. eleje. írod.: Déri, Kat. 60, 5. sz.; Sőregi, Vezető, 257, 117. kép, balról a második; Oroszlán—Dobrovits, 31, 7. sz. SZ. M.