Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 46-47. (Budapest, 1976)
PASSUTH KRISZTINA: Mattis-Teutsch János művei a Szépművészeti Múzeumban
fákra emlékeztető zöldes sávok. Egy csík függetlenedik a többitől, önálló életre kel, s lágy, fekvő S alakként lebeg a levegőben. Alatta furcsa, kampós, háromágú forma, amely egy — a ,,Ma"-ban reprodukált — linómetszeten is visszatér. 15 Ez a kép feltehetően a második, 1918 novemberében rendezett kiállításon szerepelt. 10 A brassói mester stílusa ebben az időben már tökéletesen elválik a konstruktív szellemű magyarokétól, akiknek szemléleti bázisát Cézanne, majd a korai kubizmus masszív, monumentalitás előadásmódja adta meg. Mattis-Teutsch János egész további kibontakozását, műveinek eksztatikus, fényittas, érzelemgazdag jellegét meghatározza, megszabja az expresszionizmushoz való kötöttsége. 1. Amikor otthoni kollégái a nyugati áramlatokkal, ő a „Ma" körével vette fel a kapcsolatot. Amit Janco és Tzara számára a zürichi dada és a Cabaret Voltaire jelentett. 18 azt jelentette Mattis-Teutsch számára a „Ma". Budapesten 1917-ben szerepel a Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán két képpel. 19 Akvarelljei voltak legkorábbi színes művei. 20 A korai akvarellek és olajképek kígyózó, hullámzó vonalai elsődlegesen a német expresszionizmust idézik. Azon belül is a Blauer Reiter körét, elsősorban Franz Marc festészetét. Franz Marc műveit Mattis-Teutsch Berlinből is ismerhette, hiszen korábban is járt már Németországban. Ugyanígy ismerhette az 1912-ben, majd 1914-ben ismét kiadott der Blaue Reiter Almanach-ot. 21 Ez a hasonlóság nem lehet véletlen egybeesés, hanem tudatosan vállalt rokonság, amire az is utal. hogy Mattis-Teutsch egyik képét „Kék Lovas : '-nak nevezte el (76. kép). Igaz ugyan, hogy ezt csak később. 1925-ben, jóval Franz Marc halála után festette. 22 Mindkét művésznél a többnyire horizontális képmezőben a dombok vonulatai, a fák ágai lágy hullámzással vonulnak balról jobb felé, hogy önkéntelenül is bizonyos dallamívre utaljanak. Franz Marcnál a lovak és az őzek töltik be nagyjából ugyanazt a szerepet, amit Mattis-Teutschnál a fák: a tiszta színelemekké absztrahálódó kompozíció fogódzóit, a figuratívból non-figuratívba váltó struktúra még felismerhető, ábrázoló motívumait. A képek voltaképpeni témája: a szín — pontosabban a hideg és meleg színcsóvák összecsapása, a felfokozott feszültség, amiből legtöbb esetben a piros válik uralkodóvá. Az ábrázoló és nem-ábrázoló közti határ Franz Marcnál közvetlenül halála előtt, 1915-ben mosódik el (77. kép), míg Mattis-Teutschnál később, 1915—16 körül. A Blauer Reiter másik kitűnő művészénél, Vaszilij Kandinszkijnál az ábrázoló és nem-ábrázoló szemlélet 1910—11-ben egy-egy képen belül szintézist alkot. 15 Ma. 1920. 1—2. sz. címlap. 1,1 Erre vonatkozóan maradt fenn Kassáknak 1918. okt. 4-ről datált, a Tett levelezőlapján Mattis-Teutschoz intézett levele: „Igaz, Az ön kollektívje tehát november 16-án nyílna meg! Kérem, gondoskodjék róla, hogy az anyag még november 10. előtt ideérjen. Plakátokat elő tudja-e ott állítani. 150 koronáig mi fizetjük a költséget. A méret: 63 x 95, nagyobb semmivel sem lehet.. ." Kiadatlan kézirat, külföldi magántulajdon. 17 Pavel, A.: Echos expressionistes en Roumanie. Acta Históriáé Artium, 1972. Kongresszusi különszám, 415. p. 18 Comarnescu, P.: Curente in Arte Romanesca Moderne I— II. Arta Plastica, 1967. 7—8. sz. 1:1 Banner Z. állítása szerint (i. m. 61. p.) már 1907-ben szerepelt a Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán, ennek azonban nincs nyoma. A Nemzeti Szalon 1917-es tavaszi tárlatán viszont szerepeltek képei. 20 Banner Z. : i. m. 15. p. 21 Der Blaue Reiter. München, 1914. Szerk. Franz Marc és Vaszilij Kandinszkij. 22 Mattis-Teutsch: Kék lovas. 1925. Olaj, vászon, 146 x 80 cm., külföldi mgt.
