Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 46-47. (Budapest, 1976)
PASSUTH KRISZTINA: Mattis-Teutsch János művei a Szépművészeti Múzeumban
kelet-európai kapcsolatairól 8 s arról, hogyan született meg ez az olyannyira internacionális szintű folyóirat szinte előzmény nélkül, a sajátosan kelet-európai talajon. Kassák mindenesetre vállalta ezt a szélesebb kitekintést — és első aktivista művészként Mattis-Teutsch Jánost mutatta be. Mattis-Teutsch linómetszetei 1917-ben a 4. számtól kezdve" a budapesti ,,Ma"-ban 1919-ig állandóan megjelentek, viszont más expresszionista mester legfeljebb elvétve jutott itt szóhoz. Mindebből következik, hogy Kassák inkább kivételt tett Mattis-Teutsch esetében, mivel személy szerint oly nagyra értékelte tehetségét. S ahogy a „Ma v folyóirat első számának címlapján Vincenc Benes cseh festő metszete látható, 10 ugyanúgy itt a brassói Mattis-Teutsch kiállítását hirdette meg elsőnek. A katalógust maga Kassák írta, s nagy részét közölte a „Ma"-ban. u Ezen — és a következő — „Ma" rendezte kiállításon egyaránt olajképek, akvarellek és linómetszetek szerepelnek. Mattis-Teutsch ebben az időben még vagy nem faragott plasztikákat, vagy nem állította ki őket (második ,,Ma"-beli tárlatán Gergely Sándor szobrásszal együtt szerepelt). A Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő Szántóföld c. kompozíciója ennek a korszaknak jellegzetes, reprezentatív műve (69. kép). Alapja tökéletesen fehér — s ebbe a sima, fehér felületbe futnak bele a narancsos és zöldes vonalak, hullámzó ritmusban, nyugtalanul és mégis harmonikusan. Az ábrázolás jellege még figuratív. MattisTeutsch síkká, sőt még azon túl, lágy ritmusú vonalakká egyszerűsíti a látványt — festménye majdnem rajz hatású, de a látszólag hevenyészett vonalak is érzékeltetik, világosan jelzik a teret. Hasonló szellemben több műve készült, ezek közül a ,,Ma"-ban reprodukált Festmény 12 áll a Szántóföld-höz legközelebb. A belső, érzelmi feszültség mint szigorú, rendező elv, olyan biztonsággal teremti meg a különböző elemek egyneműségét és kohézióját. A művész jelentőségét kortársai korán felismerték. 12. Művészetének teljes kibontakozása tulajdonképpen a két, „Ma" által rendezett kiállítás között megy végbe. A második, a figuratív és az absztrakt határmezsgyéjén mozgó expresszív korszakából való a „Kompozíció", 1 ' 1 amely eredetileg Kassák tulajdonában volt (71. kép). A szürkésrózsaszín háttér tört felületébe szinte éles nyerseséggel vágódik bele a zöld mező, a domb lángoló, élénkpiros teteje, s ebből zöld csóvaként, átütő lendülettel hajlanak balról jobbra a távolról 8 Passuth K.:A magyar aktivizmus és kelet-európai rokonai. Ars Hungarica, 1974/1. 205—213 p. ,J Ma. 1917. 4. sz. p. n. és 61. p. 10 Ma. 1916. 1. sz. címlap. 11 Mattis-Teutsch János, mint a „Ma" több erőssége, új ember a magyar képzőművészetben. Nem kamaszfiatal s produktivitásán túl a nálunk annyiszor divattá szertelenedett külföldutánzásokon, gazdag kulturális talajból felsarjadt nagy igényű tudatos művészet. Valahonnan a nyers bárdolatlanságból Párizson és Berlinen át az északi vidék hegykatlanaiban szűrődött le új utakra jelölt értékké ... Az új festőgeneráció legtehetségesebbjeinek is előtte jár gazdag színskálájával és a tárgyak egymásra ható pszichikai elrendezésével." Kassák L. : Mattis-Teutsch János katalógusából. Ma, 1917. II. 12. sz. 195. p. '-' Mattis-Teutsch János: Festmény. Repr.: Ma, 1917. II. 4. sz. p. n. 13 Ld. Lengyel J.: Mattis-Teutsch János a Ma folyóirat első kiállításán. Nyugat, 1917. 639 p. Bálint A.: Mattis-Teutsch János Linóleum Albuma. Ma, 1918. febr. 279 p. Hevesy I.: Mattis-Teutsch új metszetei. Nyugat, 1921. 1509—1510. p. H eves y I. : Mattis-Teutsch János. Nyugat, 1923. 1938—1943. p. Kassák L. : A magyar avantgárdé három folyóirata. Helikon, 1964. 228, 241. p. 14 Ld. 3. lábjegyzetet.
