Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 46-47. (Budapest, 1976)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY — SZABÓ MIKLÓS: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

27. Női fej kisázsiai szobrocskáról. M. : 4,2 cm. Szürkésbarna agyag, fehér fedőréteg maradványai, narancssárga festés nyomai a hajon. Erősen balra hajló nyak, középen elválasztott, csak elöl ábrázolt hullámos haj. Talán Aphrodité oszlophoz támaszkodó, vagy csoportkompozícióhoz tartozó alakjáról törött le (vö. S. Mollard — Besques, Musée du Louvre. Catal. des Fig. en Terre-cuite II, Paris 1963, 29. t.,e, és 33. t.,f ; a fej stílusához uo. 213. t.,h.). I. e. 2. sz. második fele. SZ. M. 28. Fekvő nőalak. (24. kép) M.: 14,65 cm. Barnássárga agyag, fehér fedőfestés nyomaival. Több darabból ragasztva; derekától lefelé és a hátsó oldal nagy része hiányzik. Fejét kissé félrehajlítja, haja gerezdéit fürtökben hátrafésülve és két oldalt a vállára lóg. Megmaradt felsőteste ruhátlan. Az olvatag tekintet, a festői hajmintázás, a test lágy formái késő hellenisztikus datálást ajánlanak. Talán kisázsiai műhelyből. írod.: Oroszlán—Dobrovits, 31, 20. sz. SZ. J. GY. 29. Myrinai szoborcsoport: Aphrodité és Erós. (25. kép) Debrecen, Déri Múzeum I. 6. M.: 20,6 cm. Téglavörös, erősen szemcsés agyag. A hajon fehér fedőréteg és vörös festés nyomai. Aphrodité bal keze könyöktől és Erós szárnyainak vége hiányzik. Aphrodité és az oszlopon álló gyermek Erós kettőse a myrinai koroplasztika későhellénisztikus „rokokó" irányzatának kedvelt tárgya volt. A kompozícióhoz 1. Winter II, 84, 9; Mollard-Besques, Musée du Louvre, Catal. des Fig. en Terre-cuite II, 29 sk., 33. t.; Ancient Glass, Jewellery and Terracottas from the Bomford Collection, Ashmolean Museum 1971, 62, 156. sz. és 65. A debreceni csoport Aphroditéja a myrinai „pergamoni irányzat" egyik típusának egynézetűvé leegyszerűsített változata (vö. Mollard-Besques, i. m., 110, MYR 226. sz„ 131. t.), amely a fej stílusa alapján a mélosi Aphrodité korára keltezhető. I. e. 2. sz. vége—1. sz. eleje. írod.: Déri, Kat. 60, 6. sz.; Sőregi, Vezető, 257, 117. kép jobbról a második. SZ. M. 30. Erós (26. kép) M. : 23,8 cm. Sárgásbarna agyag. A külön készült fej és szárnyak letörtek. Magas, profilált talapzat, amelyet elöl szalagokkal összekötött girlandok és köztük rozetták díszítenek. A talapzaton bal lábára támaszkodó Erós. Teste elöl ruhátlan; a nyakát körülvevő köpenye a jobb vállán megerősítve, hátul és két karján átvetve, a szobor hátterét képezi. Az isten bal keze alacsony oszlopon nyugszik, jobb kezében lefelé fordított fáklyát tart, ami a szobor funerális rendeltetésére mutat (vö. Furtwängler, in Myth. Lex. I, 1369; Cumont, Recherches sur le symbolisme funéraire, 409—10 és Rumpf, RAC s. v„ 335—6, utalással arra, hogy Hypnos vagy Thanatos is lehet). Azonos formából készült teljes példány Amphipolisban került elő (M. Velckovic, Mus. Nat. Beograd, Catal. des terres cuites grecques et romaines, Beograd 1957, 98—9, no. 44 és pl. 18). Ugyanitt talált hasonló stílusú darabok arra mutatnak, hogy helyi műhelyben készült (a műhelyről Velickovic, i. m. 91—3). I. e. 2—1. sz. SZ. J. GY. 31. Diadémás női fej. (27. kép) M.: 4,8 cm. Barnásvörös agyag. Fej elülső részének töredéke ruhátlan ülő nőalak szobráról, amelyet vagy a keleti Aphroditénak (dea Syria) vagy papnőjének (hierodulos) szokás nevezni, anélkül, hogy egyik vagy másik értelmezés javára biztosan dönteni lehetne (Burr Thompson,