Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 46-47. (Budapest, 1976)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY — SZABÓ MIKLÓS: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből
3. Apollón-fej. Debrecen, Déri Múzeum VIII. 2. M.: 10 cm. A nyak ferdén levágva, az orr nagy része hiányzik. A kissé jobbra hajló fej az Apollón Lykeios hajviseletével 4. századi mintakép nyomán készült. A hajfelület kidolgozása festői hatású. Nyilván hellenisztikus eredeti az i. e. 2. századból. írod.: Déri, Kat. 80. 2. sz. ; Szilágyi, Antik művészet, 9. kép. SZ. J. GY. 4. Oltár. Debrecen, Déri Múzeum VIII. 12. M.: 62 cm; átm. : 34 cm. Mészkő. Felső részéből nagy darab letörött, alján is nagyobb kitöredezések. Hengeres oltárkő, oldalán 3 ökörfejre függesztett girlandok, fölöttük rozetta domborműve. Az i. e. 2. századtól az Égei-tenger szigetein és Kisázsia nyugati partvidékén elterjedt típus, amely a római császárkort is megérte. Feliratos példányok mutatják, hogy síroltár is lehetett. (E. Pfuhl, Jdl 20, 1905, 88 sk.; W. Altmann, Die rőm. Grabaltäre der Kaiserzeit, Berlin 1905, 3 skk.; C. Yavis, Greek Altars, St. Louis 1949, 148 skk.; D. Pinkwart, Das Relief des Archelaos von Priene und die „Musen von Philiskos", Kallmünz 1965, 44 skk.; M.—Th. Couilloud, BCH 98, 1974, 399 skk. és Délos XXX, 219 skk.) A debreceni darab a díszítőmotívumokat realisztikusabban ábrázoló pergamoni példányokkal szemben a szkématikusabb kivitelű inzuláris oltárokhoz kapcsolódik. (Vö. Budde—Nicholls, Cat. of the Sculpt. Fitzwilliam Mus. 41 sk., 71. sz., 22. t.: Couilloud, Délos, i. m., 85. t.) I. e. 2. sz. vége—1. sz. eleje. írod.: Déri, Kat. 81, 12. sz.; Kádár, Z., Annales Mus. Déri. 1960—61, 25 skk. és 1—2. tábla. SZ. M. b) BRONZOK 1. Korinthosi sisak. (2 a— b. kép) Debrecen, Déri Múzeum R. X. 1. M.: 22 cm; sz.: 19 cm. Kisebb horpadásokkal. Barnászöld-olajzöld patina. Egy lemezből, kalapálással készült. A nyak felé enyhén befelé ível, kihajló peremén hátul a nyakszirt fölött lyuk. Két oldalt a perem szélén kis bevágás. A peremen poncolt és bekarcolt díszítő-minta fut végig, amely az arcvédő részeken és az orrvédő nyelven is folytatódik: bekarcolt vonalból, majd kitöltetlen sáv fölött kettős bekarcolt vonallal határolt nyelvminta-sorból áll. A szemöldök fölött négy bekarcolt vonal a keretezés. A korinthosi sisakok érett archaikus kori csoportjába, az ún. Myros-csoportba tartozik (E. Kunze, VII. Olympiabericht, Berlin 1961, 77 sköv. ; vö. E. Kukahn, Der korinthische Helm, Diss. Marburg 1936, 21 sköv. és Kunze, III. Olympiabericht, 108—10). A peremdísz: Kunze, VII. Olympiabericht, 93, Abb. 43/s. I. e. 7. sz. vége—6. sz. eleje. írod.: Déri, Kat. 88, 1. sz. és 110, 7. sz. ; Sőregi, Vezető 258, 118. kép, 2. sz.; Kunze, VII. Olympiabericht, 85, 101 (az 51. jegyzettel), 108—9. SZ. J. GY. 2. Lakón hydria. (3. kép.) Magyar Nemzeti Múzeum 60.3.11. Ártándról. M.: kb. 43 cm; szájátm.: 28,25 cm; lábátm. (a testen megmaradt forrasztásnyom alapján): 11,25 cm; nyakátm. (középen): kb. 16 cm; legnagyobb testátm.: kb. 37,5 cm. A vertikális fül m.: 14,75 cm (a kígyókkal), szélessége fölül 12,91 cm, álul 11,38 cm. A jobb horizontális fül hossza: 11,02 cm, szélessége (a rotellákkal): 7,76 cm, magassága (a fül ívének közepe és az edénytest közti távolság) : 4,7 cm. A bal horizontális fül hossza: 13,38 cm, szélessége 7,81—7,9 cm, magassága 4,4 cm, tehát jelentősen hosszabb és valamivel laposabb a párjánál. Helyenként barnába játszó sötétzöld patina.
