Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai

kolostornak négy oltártáblát, az oltárokat 1759—63 közt Johan Anton Quitainer faragta ki.

97 Talán az apostolsorozatokkal összefüggésben, vagy valamivel korábban készülhetett öt, kétségkívül helyesen Palko-nak tulajdonított, programszerűen piazzettas hatású apostolfej. melyek már csak technikájuk következtében is — szürkés-borsózöldre alapozott papíron fekete és fehér kréta — különleges helyet foglalnak el Palko rajz-oeuvre-jében.

58 Lazán ehhez a csoporthoz sorolható még egy könnyed, biztos ceruzavonásokkal megrajzolt ifjúfej, talán egy apostol (János?) vagy egy szent alakjához készült tanulmány, mely az apostolsorozatok készülési idejére datálható, azaz 1760 körűire, vagy röviddel utána (68. kép).

99 A hatvanas évek elejéről, az utolsó két évből, melyet Palko Csehországban töltött, maradt ránk utolsó két ismert rajza. Mindkettőt rendkívül kifinomult előadásmód, plasztikus, zárt, cizellált alakok jellemzik. A szentimentális kifejezésmód mindkettőben világos formaképzéssel fonódik össze a korai klasszicizmus előjeleként — látszólag ellentmondó sajátosságok összekapcsolódása ez, mely Palko ekkori festményein is világosan megfigyelhető.

100 A két rajz mintaszerű »modelletto«, az új stílusirányzat szellemében. Az Albertina rajza a szent keresztet tartó Szt. Ilona izolált alakjával

101 a libereci (Reichenberg) Szt. Kereszt-templom főoltárához készült vázlat, 1761-ből. A rajz klasszicizáló hatását a háttérben megjelenő oszloptemplom fokozza. Stílusban teljesen megegyezik vele a prágai kisoldali Ágoston-rendi Szt. Tamás-templom szentélyének mellékoltárához készült vázlat, Szt, Rókus ülő alakjával

102 állítólag 97

Blazicek, O. J.: Umëni a umëlei 17 . a 18. vèku v záznamech prazskych klásterních archivû. III. Umëni. II, 1954. 252.; u. az.: Sochafství baroku v Ueehách. Praha, 1958. 188. 98 Wien, Albertina. Ltsz. 4439.: Balra lefelé tekintő szakállas apostol, 398x271 mm — Ltsz. 4440.: Jobbra lefelé tekintő szakállas apostol, 410x288 mm. - Llsz. 4441.: Balra forduló szakállas apostol, 413x290 mm. — Ltsz. 4442.: Jobbra forduló szakállas apostol, 407x281 mm. — Ltsz. 4443.: Balra felfelé tekintő ifjú szakállas apostol, 383 X 277 mm. — írod.: Garzarolli — Thurnlackh, K. : i. m. Albertina (1933). 171. 2102 — 2100. sz. — »Vermutliche Zuweisung« (a Franz Anton Palko attribúció általánosan elismert); Garas, K.: i. m. (1961). 247. »Ahnliche Charakterköpfe in Innsbruck, Fcrdinandeum«. "Praha, Národní Galerie. Ltsz. K 24164. Ceruza, 150 X 133 mm. A Nemzeti Múzeum hajdani gyűjteményéből. 100 Ld. pl. a Szt. Expeditus-oltárképet a prága-óvárosi Tyn-templomban (1762). P r e i s s, P. : in: L'Arte del Barocco in Boemia (kiáll, kat,) Milano, 1900. 129. 494. sz. 101 Wien, Albertina. Ltsz. 4432. Ecsetrajz, szürkével, 256x162 mm. Utólag (?) jelezve jobbra lent, ceruzával: »Palko. Peintre de la Cour de Dresde«. írod. : Garzarolli — Thurnlackh, K.: i. m. Albertina, 1933. 172. 2117. sz. — meghatározás: A. Spitzmüller Reichenberg számára készült kompozícióvázlat. Gara s, K. : i. m. (1961). 247. 102 D 1 a b a c z, G. J. : i. m. (1815). I. 71. 14. sz. idézi Johann Karl Röhn: Antiquitas Ecelesiarum, Capcllarum et Monaste

riorum. . ., Prag, művét, 104. old.: »1753. 13 Mártii ampliari cepta (Ecclesia) . . . Imaginem S. Helenae amplexantis crucem nunc in ara majori prostrantem pinxit D. Balco Dresdensis.« Ezért datálták a képet 1753-ra.; G a r a s, K. : i. m. (1961) 247. Az 1701-es évszám ugyancsak Rohnál, másik helyen fordul elő: »(1761) Im Fühjahr Hessen Ihro Hochwürden Herr Antonius Kopsch Dechant zu Reiehenberg das Gewölb der dasigen Creutz-Kirche in Fresco mahlen, und die Historie Creutzdirfindung, und Creutz-Erhöhung abbilden, welche Mahlerey der Herr Johann Wenzel Spitzer Burger und Mahler der Königl. Neustadt Prag biss zum Monat Augusti verfertiget. Schier um diese Zeit wurde ein Altarblatt, die Bildnuss der heiligen Helena Kaiserin zum grossen Altar durch kunstreiche Hand des Herrn Balco Sächsischen Mahlers im Preise 200 fl. ausgearbeitet.« CHRONIC Vormals Böhmischer Cron-Lehcn, Nunmehro ins Allodium gezogener zweyer Städten Friedland und Reichenberg. . . Von P. Johann