Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)
PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai
A fenti lap és a később tárgyalandó Oidipus-kompozíció közt helyezkedik el időben egy zenélő társaságot ábrázoló rajz 43 (50. kép). A típusok széles skálája, a Palko-ra jellemző »összegyurt«, plasztikusan modellált arcok már több tapasztalatról, érettségről, nagyobb biztonságról tanúskodnak, még ha a kemény kontúrok, a tisztán megmintázott drapéria az előző rajzra utal is vissza. A világi téma Palko egész ismert oeuvre-jében rendkívül ritkán fordul elő. Néhány más, hasonló műve csak újabban vált ismertté 44 — példáid Gaillart két gáláns jelenetet ábrázoló rézkarca Palko rajza után (»L'agreable lecture« és »Le précepteur inutile«), valamint egy Kártyázó társaságot ábrázoló festménye Schloss Wendhausen-ben. Trogerhez igen közelálló stílusából, a karcsú alakokból, a bécsi udvari környezetnek megfelelő témából ítélve ez a rajz Palko » m agyarországi « korszakában, 1745 után készülhetett. Régebbi kutatások szerint ugyancsak rézkarchoz készült kompozícióvázlat volt a »Cadmus sárkányfogat vet Athéné parancsara« című kompozíció (51. kép). A rajz régi címén ismertebb :»A Háború és Béke allegóriája«. 45 Szemben a »Maria neveltetese« visszafogott, szinte félénk rajzmodorával, a »Zenelo társaság« különösen precíz jellegével ez a rajz nagyvonalúbb, térhatása tágasabb. A kompozíció bonyolult mozgásokra épül, melyeket a diagonális felhőréteg drámaivá fokoz fel, s a szuverén nagyvonalúsággal megrajzolt architektúra erőteljesen hangsúlyoz. Az előadásmód energikus, feszes, nyers és lakonikus, minden tollvonás művészien megalapozott. Nem dönthető el azonban egyértelműen, hogy a rajz valóban rézkarcvázlatnak készült-e. A csaknem négyzetalakú formátum, a térfelfogás valamint a téma inkább falfestményre utalhat. Freskóciklusokban a Cadmus-jelenet gyakrabban fordid elő — így talán ez a rajz is hasonló rendeltetésű lehetett, mint a következő. 46 Palko rövid drezdai korszaka működésének fénykorát jelentette. II. Ágost Szászországban nemzetközi művészetkedvelők körébe került, köztük híveket talált, s ami legfontosabb: első biográfusát, a befolyásos Christian Ludwig von 43 Sopron, Liszt Ferenc Múzeum. Toll, tus. 390x300 mm. Utólag (?) jelezve: „Carl Falco". írod.; Garas, K.: i. m. (1901). 247. 44 Garas, K.: i. m. (1961). 250. 39. jegyzet. 45 Wien, Albertina. Ltsz. 4437. Toll, barna "tinta, 208 X 189 mm. írod. : G a r z a r o 1li —Thurnlack h, K.: i. m. (1928) 50. 77. kép. »Seine jedenfalls für graphische Yoi lagezwecke entstandene Allegorie von Krieg und Frieden bringt durch eine, den Kompositionsgewohnheiten Riccis folgendem diagonale Wolkenbank die überirdischen Gestalten mit den irdischen in Beziehung. Auch hier ist das Bewegungsmotiv der Friedensgottheit im Kurvensehwung der Nacken-, Achsel und Armlinie den grossen Schnittlinien Piazzettas nachempfunden, indessen die übrigen figuralen Typen seine enge Beziehung zu den frühen venezianischen Barockklassizisten im allgemeinen neuerlich dartun. Der Federzug, an sich frei und schwungvoll, ist durch die Aufgabe eine Vorlage zu schaffen, von vornherein in der Art gleichzeitiger italienischer Malerradierer beruhigt, ohne indessen geistreichen Ausdruck zu entbehren. Von den für ihn typischen durchlaufenden Zügen, die oft in längeren, oft in kurzen intermittierenden Strichen den Formen exakt nachgehen, ganz abgesehen, ist für die zeichnerische Ausdrucksform mit Troger verwandte, in Paralellstriehen gegebene, dann wieder in Kreuzlagen konzetrierte Schattengebung nach dem Muster Pitteris festzustellen.« G a r z a r o 11 i — T h u r n 1 a c k h, K. : i. m. (1934); Ben esch, O.: Maulbertsch, 1955. 51. 199. sz.; G aras, K.: i. m. (1901). 247. 46 Palko „grafikus" lapjaival függ össze az energikus ceruzavonalakkai megrajzolt Nepomuki Szt. János (Budapest, Szépművészeti Múzeum, Ltsz. 57. 35. 107x 122 mm.) Garas, C. : i. m. (1971). 82. 67. kép — 1746 — 48-ra datálja és feltételesen kapcsolatba hozza Johann Balzer azonos témájú rézmetszetével; Fr. A. Maulbertsch ós kora (kiáll, kat.) Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1974. 33.
