Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai

mián tanító, Maulbertsch hatása alatt álló »pittori minori«, például Johann Wenzel Bergl 6 vagy Josef Ignaz Mildorf er 7 rajzoló tevékenységével foglalkozott. Franz Xaver Karl Paiko ( 1724 — 1769) személyisége egyáltalában csak újabban került előtérbe, azután, hogy a XVIII. századi lexikonírók biográfiai tévedéseit sikerült végre eloszlatni. Tisztázni lehetett az azonos keresztnévből adódó személy­cserét, és különböző tevékenységük, művészi tájékozódásuk révén ha nem is teljesen egyértelműen, el lehetett választani az ifjabb és az idősebb testvér, Franz (Seraphi­cus) Anton Palko (1717—1766) művészetét. 9 Franz Xaver Karl oeuvre-jét új attribúciók fontos művekkel gazdagították. 10 Noha már életében felismerték, hogy Franz Xaver Karl Palko rajzolói tevé­kenysége egyenrangú festői működésével (utóbbiban a főként Csehországban készült freskók foglalják el a fő helyet), 11 rajzait mindeddig senki sem dolgozta fel érdemük szerint. Néhány szilárd kiindulópont ellenére sem ismertük készülésük viszonylagos időrendjét. 12 Kritikailag hiányosan értékelt anyag is csak részben került publikálásra. Rajz-oeuvre-jét sok hamis attribúció tette bizonytalanná. Minthogy nemcsak a XVIII., hanem a XIX. században is ismerték, mint rajzolót, neve gyűjtőfogalommá vált, mellyel a műtárgymeghatározás bizonytalanságait fedték. kSok lapra került rá utólag a neve, néha megalapozottan, máskor azonban teljesen félrevezető módon. A rajzok időrendjének megállapítása, mint tudott, azért is különösen nehéz, mert a XVIII. századi mesterek — elsőként Palko példaképe, Tróger említhető ­többféle »modalis« kifejezésmódot alkalmaztak, 13 téma, jelentés, cél szerint változ­tatva, egyazon időszakon belül. Ezért minden felállított kronológia szükségszerűen problematikus és viszonylagos marad. Garas Klára újabb munkáinak köszönhető, hogy Palko fiatalkori munkásságá­nak megismerésében biztos kiindulási pontokhoz jutottunk, Antonio Galli Bibiená­val való együttműködése révén. Palko alakfestőként dolgozott, jellegzetes fizio­gnómiájú, gesztusú staffázsalakjai Tróger erős hatását mutatják, s gyakran csak árnyalatok különböztetik meg őket más Trogei-követők hasonló rendeltetési! figu­ráitól. 14 Palko korai munkáinak száma lassan kétségtelenül még növekedni fog. 15 6 G a r a s, C: Les dessins de Johann Bergl en Hongrie. Bulletin du Musée National Hongrois des Beaux-Arts. 12, 1958. 54-02. 7 P r e i s s, P. : Die Zeichnungen von Josef Ignaz Mildorfer in der Prager National­galerie. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, XXIX, Wien, 1970, 159-105. 8 P á n k o v á, VI.: Pfispëvek k otázce barokních malifû rodiny Palckù. TTmëni vëkû. (Festschrift Josef Cibulka. Praha) 1950. 105 - 169. 9 G a r a s, K. : Zu einigen Problemen der Malerei des 18. Jahrhunderts. Die Maler­familie Palko. Acta Históriáé Artium. VII, 1961. 232 skk. ;Schwa r z, H. : Franz Anton Palko als Bildnisinaler. Mitteilungen der Österreichischen Galerie. VI, 50. sz., 1902.; Preiss, P.: Cesky barokni portrét ve sbírkách Národní Galerie v Praze. (kiáll, kat.) Praha, 1965. 54. 0,7. sz.; Safari k, E. A.: Mistrovská dila starého umëni v Olomou­ci (kiáll, kat.) Olomouc, 1967. 88 - 93. ; M a 1 i k o v à, M. : Die Tätigkeit des Franz Anton Palko in Pressburg. Alte und moderne Kunst. 110. sz, 1970. 1(1 Maser, E. A.: A Modello by Franz Xaver Karl Palko. Pantheon. XXVIII/2, 1970. 117— 126.; Garas, C: Antonio Galli Bibiena et Franz Karl Palko. Bulletin du Musée National Hongrois des Beaux-Arts. 37, 1971. (55 — 85. 11 K u c h v n k a, R.: Palkovy fresky v Cechách. Památky archeologické. XXTX, Praha, 1917. 129 skk, 165 skk. 12 Garas, C. : i. m. (1971). 82. ]3 Knab, E.: i. m. (1963). 29. "Garas, C. : i. m. (1971). 65 skk, 52 - 56 kép, 59 - 01 kép. 15 Ld. pl. Sotheby et Co. Catalogue of Old Master Paintings. 30. 0. 1971. 50. 81. sz., 18. századi osztrák festő (Kétségtelenül F. X. K. Palko).

Next

/
Oldalképek
Tartalom