Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

SZABÓ MLKLÓS: Archaikus terrakotta lovasfogatok Attikából és Bioótiából

3. Brüsszel, Musée Cinquantenaire. Négyesfogat. V e r h o o g e n, V.: Terres cuites grecques aux Musées Royaux d'Art et d'Histoire. Bruxelles 1956. 18. és 40. L, II. a. t. 4. Németország, Magángyűjtemény. Kettősfogat. N e u g e b a u e r, K. A.: Antiken in deutschen Privatbesitz. Berlin 1938. 28. L, 93. sz., 20. t.

8 Az utóbbi lista darabjai közül a Stathatos-gyűjtemény terrakottája agyaga alapján boiótiainak tűnik, ugyanennek határozták meg publikálóik a brüsszeli és az angliai darabot. A lelőhelyes és az ismeretlen lelőhelyéi példányok stilisztikailag ugyanabba a csoportba sorolhatók. Az attikai darabokhoz a boiótiaiak a megtévesztésig hasonlítanak, és általában csak az agyag különbözősége árulja el a különböző eredetet. P. Woltersnak az az eljárása, hogy az attikai Menidiben előkerült négyesfogatok típusát az egyik tanagrai darab fényképével illusztrálta (itt 8. kép) talán arra mutat, hogy hasonló véleményen volt.

íJ .. . 1 A szoros, összetartozás ténye magyarázza a csoport ismeretlen lelőhelyű .darabjainak lokalizálását illető bizonytalanságot.

30 A terrakotta-csoportok keltezésében sincs azonban egyetértés a kutatásban: az egyik vélemény szerint későgeometrikusak, a másik szerint pedig az i. c. 6. század közepére keltezhet ők.

11 Az utóbbi véleménykülönbség azonban legalábbis 1933 óta nem indokolt: D. Burr ebben az évben tette közzé az athéni Agora-ásatás során az Areiospagoson feltárt .gazdag és jól keltezhető szentélyleletet (1. fentebb az első listán a 2. sz.-t). amely mai ismereteink szerint is a.probléma kulcsát jelenti. Az együttes alapján világos ugyanis, hogy az athéni és a szorosan hozzájuk kapcsolódó terrakották attikai eredetűek, s nagyjából az i. e. 7. század közepére keltezhet ők.

12 Ennek ismeretében a boiótiai darabokat az attikai típus egykorú utánzatainak tarthatjuk, hiszen — amint már utaltunk rá — szinte csak agyaguk árulja el, hogy Boitótiában működő műhelyből (vagy műhelyekből) kerültek ki. A típus boiótiai története azonban nem merült ki az attikai előképek puszta utánzásában. Az előbbi csoport szerves folytatását jelentik a »léc-talpas« kettősfogatok. Az elnevezés arra utal, hogy a lovak (vagy szarvasmarhák) mellső és hátsó lábai egy-egy agyag »lécen« nyugszanak, és a hátsóra illeszkedik a hajtó alakja. Az alábbi négy darab (két lovas- és két ökrösfogat) valószínűleg ekésfogat ábrázolásának értendő.

1:í 1. Anglia, Clifford-Norton gyűjt. Ismeretlen lelőhelyről (lovasfogat), a publikáló szerint boiótiai műhelyből. N i e h o 1 s o n, M. F.: i. m. 23. 1., 69. sz., 12. t. s A darab Athénban vételei I. 9 Wo 1 I e i- s, P.: i. h. — Kmlílést érdemel azonban, hogy a darab Wolters-tól is részletesen leírt festése (i. h. 16. jegyzetben) a szokványos attikai, fehér alapon vörös csíkozástól különbözik. Az Athéni Nemzeti Múzeum 3884. számú tanagrai hármasfogatához kommentárként megjegyezzük, hogy — amint az idézett eleusisi terrakotta is mutatja — a hármasfogai-típus nem fogható fel boiótiai fejleménynek. 10 Vö. Neugebau e r, K. A. : i. h. 11 Késő-geomel likus : N e u g e b a u e r, K. A.: i. h. ; Hőimbe r g, E. : i. h. ; I. e. 7/6. sz. : Veihooge n, V. : i. h. ; I. e. 6. sz. : N i c h o 1 s o n, M. F. : i. h. B u r r, I). : i. m. 636 skk. - A keltezésről : uo. 635 -6. 1. : i. e. 640 k. 13 A szánlás-jelenet értelmezéshez l.:Nicholso n, M. F.: i. m. 23. 1., 0!J. sz. Ez az ökrösfogatok esel éhen aligha kétséges. — A témához Boiótiából 1. még: Mol lard B e s q u e s, S.: Musée National du Louvre. Catalogue raisonné des figurines et reliefs en terre-cuite. . . Paris 1954. I. köt. IS. L, B 103. sz. XITT. t,