Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)

KAPOSY VERONIKA: Pierre Bonnard vázlatlapja

nagy részét elfoglalják és a szöveg közé is benyomulnak (107. kép). Az újszerű megoldás, a művészi képek a rajzoló munkáját nemcsak egyenrangúvá teszik az íróéval, hanem kettőjük műve szinte összefonódik. A kötetet a modern könyvmű­vészet első remekműveként tartják számon. A Marie-hoz készült kis rajzok, melyek Bonnard illusztrátori munkásságában ilyen döntő szerepet játszottak, 15 még az 1893-as tanulmányokra és így a mi vázlat­lapunkra nyúlnak vissza. A Nansen könyv egyik képecskéjén a budapesti lap alvó leány motívuma tér vissza, bár a művész itt, a karjait a párnán nyugtató fiatal nő félre fordított pikáns bájú profilját is megrajzolta (104. kép). 16 Egy másik illusztráció az olajfestményekkel hozható összefüggésbe (100. kép) 17 Az ágy szélén ülő leány fejét lehajtja, dús hajától keretezett arcából csak kis folt látszik. Az ing kivágása, a földön heverő harisnya dekoratív foltja a Galerie Pétri­dès képére utal (99. kép), míg a mezítelen és fekete harisnyába bújtatott lábak, a behajlított térdű láb hangsúlyos vonala a harmadik olajfestményt idézi (102. kép). Végül ide sorolhatjuk még a Marie egyik kis aktját is (105. kép), 18 mely fejtípu­sában szintén a képek és a vázlatlap figuráit követi. Valószerűtlenül vékony kar­jaival, maga alá húzott lábának lágyan ívelő vonalával, a bal láb elvesző formájá­val tollrajzunk figuráira emlékeztet (101. kép). Mindezek az összefüggések nyilvánvalóvá teszik, hogy alakult ki az a nőtípus, mely Bonnard művészetének korai periódusára oly jellemző, az idegesen filigrán, hajlékony testű, önfeledten heverő, vagy macskákhoz hasonlóan lassú mozdulatok­kal nyújtózkodó nőalakok, melyeknek legkiemelkedőbb példái az 1900 körül ke­letkezett mesteri „L'indolente" és „L'homme et la femme" (108. kép) lettek. 19 Az öltözködő, fésülködő, mosakodó, fürdő nő a művész festményeinek ked­velt témái voltak. Ezek között is sokszor találkozunk a harisnyát vagy cipőt húzó nő alakjával. A test és fehérnemű világos tónusaitól elütő fekete harisnya kiemeli a női láb karcsú vonalát s ezen túlmenően a művész ecsetje nyomán a színek és vonalak harmonikájában nemcsak dekoratív szerepe van, de az újszerű képszer­kesztés egyik alkotó elemévé válik. 20 A képtémának — az oeuvre-katalógus tanú­sága szerint — első megjelenését a vázlatunk nyomán készült kis olajfestményeken látjuk. KAPOSY VERONIKA 15 Hogy Bonnard is élete jelentős eseményének tartotta a Marie illusztrálását az is bizonyítani látszik, bogy 1925-ben Cannet-ben festett La fenêtre című képén (London, Tate Gallery) az ablak előtt álló asztalkán tus ós ecset fekszik a fehér papír mellett, míg a vázlatkönyvek tetején a Marie című könyv egy példánya. Talán merész lenne ha ebben bizonyos szimbolisztikus jelentést látnánk, de Bonnard szubtilis egyéniségét tekintve mégis feltételezhetjük, hogy a múlt és jelen egységének, a belső és külső világ, az ablakon túli táj és a szobában álló munkaasztal ábrázolásának nála tudatos jelképei értelme is lehetett. Ha nem is ilyen formában, de a «Marie» ábrázolásának jelentőségére már utalt F. Hermann is (i. m. I. 250.). 16 N a t a n s o n, Th.: i. m. 17. 17 N a t a n s o n, Th.: i. m. 21. Ehhez az illusztrációhoz készült rajzvázlalot ma Genf-i magángyűjteményben őrzik, (160x100 mm) Terrasse, A.: i. m. ill. 39. old. 18 N a t a n s o n, Th. : i. m. 38. 19 Mindkettő Paris, Musée National d'Art Moderne tulajdonában. 20 Egyik legjobb példája Bonnard korai művei között az 1900 körül készült «La femme aux bas noirs* másként *Le soulier». Galerie Rosengart, Luzern.

Next

/
Oldalképek
Tartalom