Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: Goya életképei az 1820-as Kaunitz-árverésen
No. 67. Du même. Sur toile haut 31 pouc. Larg. 39 pouc. Vue d'un Village sur une haute montagne au bas une foire. No. 68. Goya de Madrid. Sur toile haut 29 pouc. Larg. 39 pouc. Un SalonVouté avec quantité des femmes occupées à filer et une Religeuse assise lisant dans un livre. No. 69. Du même. Sur toile haut 25 pouc. Larg 19. pouc. Le Gagne petit, homme occupé à aguiser un couteau. No. 70. Du même, même dimension. Paysanne debout tenant un panier dans la main gauche, et portant une cruche dans le bras droit. Le pedant du précédent." Mint az a képek témájából is kitűnik, valamennyi életkép, illetve azok, melyek máig is ismeretesek. Az első kép, melynek témájául a „Betlehemi gyermekgyilkosság-"ot jelölte meg a leltár összeállítója, nemcsak Goyának a 19. század elején festett életképeitől különbözik, de a mester egész oeuvre-jében szokatlan téma. Mint már említettük, ilyen tárgyú kép Goya művei között nem ismeretes. Az ártatlanok lemészárlásának ábrázolásához nem kellett a spanyol történelem viharai között, egészen a heródesi időkhöz visszanyúlni. A „Hábortí borzalmai" sorozatban ábrázolt jelenet csoportok többsége könnyen értelmezhető betlehemi gyermekgyilkosságként, akár az egykor a Xavier Goya-féle jegyzékben a 9. szám alatt szerepelt „Femmes attaquées par. . . " és a „Scene de rapt et de meurtre" 10 akár a kisméretű sorozat, melyben katonák kegyetlenkedéseit mutatta be. 11 A Kaunitz gyűjtemény katalógusát összeállító személy — talán az Artaria műkereskedő cég szakértője — könnyen gondolhatott egy asszonyokat és gyermekeket felkoncoló csoportot ábrázoló képnél arra, hogy az a betlehemi gyermekgyilkosságot mutatja be. így lehet, hogy a mintegy 69 x 61 cm méretű festmény más címmel szerepel valahol ilyen jellegű képek között, lappang, vagy éppenséggel más festő neve alatt ismeretes, ha egyáltalán megmaradt máig. A festmény egyébként gazdára talált az árverésen. A katalógusnak abba a példányába, melyet Th. v. Frimmel közölt a „Lexikon der Wiener Gemäldesammlungen" II. kötetében, ott szerepelt a megjegyzés, hogy a képet Bühlmayer ismert bécsi műkereskedő vásárolta meg. 12 A Kaunitz árverésen kalapács alá került többi festményt sikerült azonosítanunk. A 67. szám alatt szereplő „Város magas hegyen és lent vásári jelenet", melyet ma „Mát de cocagne" (Májusfa, spanyolul: „La cucaha") néven ismernek a berlini National Galerieben van, ahol a Kaunitz gyűjteményből való származása ismeretes is. Ez a kép a Xavier Goya leltárában az l-es számon szerepel, abban a csoportban, ahol csak annyi támpontunk van, hogy négy egyforma képet („quadros iguales") értékeltek 1 800 reálra. Gassier-Wilson kitűnő munkájának függelékében, ahol a leltárat lenyomtatták, a négy közül három képet azonosítottak, a negyedikben az egykor a budapesti Herzog-gyűjteményben őrzött „Karneváli jelenet"-et vélték felismerni, mely ma ismeretlen helyen van (92. kép). 13 Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a negyedik kép, melynek a Kaunitz gyűjteményből 10 Fa, 30,5x39,8 cm. Frankfurt, Staedlisches Kunstinstitut, párdarabok. 11 A 10. képből álló sorozat több darabját is elkeresztelhette volna a katalógus összeállítója «Betlehemi gyermekgyilkosság»-nak. Ezek azonban mind fára festettek és kisméretűek. Vö.: Gassier, P. és W i 1 s o n, J.: Vie et oeuvre de Francisco Goya. (Paris, 1970) 264, 936- 945 számok. 12 F r i m m e 1, Th. v. : i. m. II. 341. «Billmayer» um 4 fl. Gemeint ist der alte Kunsthändler Bühlmayer». 13 I. m. 381. Appendice I. Közölve a 265 oldalon, 954 szám alatt, mint régebben a Herzog gyűjteményben őrzött kép.
