Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)

GERSZI TERÉZ: Paulus van Vianen kapcsolatai a német művészettel

megoldást követi Van Vianen Berchtesgaden környékét ábrázoló budapesti tájrajza,

42 amely különösen Altdorfer „Táj kettős fenyővel" című rézkarcát, „Táj templommal" című rotterdami rajzát és Erhard Altdorfer regensburgi tájat ábrázoló tollrajzát juttatja eszünkbe.'

13 Paulus van Vianen eddig ismert rajzai között — a már említett berlini sziklatanulmányon kívül — csupán egy olyan lap ismeretes, amelynek kifejezetten archaizáló jellege van; folyóparti tájat ábrázoló amsterdami (P. de Boer gyűjt.; 72. kép) tollrajza.

44 A középtérben meredeken kiemelkedik egy várral koronázott sziklatömb, a hátteret pedig dekoratív hatású körvonallal jelzett hegylánc zárja le. A sziklatetőn ábrázolt vár Wolf Kuber oeuvre-jéhen különösen gyakran szereplő motívumát Hirschvogel népszerűsítette a dunai mesterek kompozícióinak hatására készített rézkarcaiban. Közöttük különösen két, sziklás tájat ábrázoló rézkarc (B. 57 és B. 74)

4

° emlékeztet különösen Van Vianen rajzára

16 Inkább csak kuriózumként említem egy ulmi mester, Franz Buch egyik budapesti rajzát (71, kép).

47 amely az ábrázolt motívumok szempontjából szintén meglepő hasonlóságot mutat az említett Vianen rajzéival. Mindkét lap közös inspiráló forrását Hirschvogel rézkarcai között kereshetjük. Ugyanígy közös német mintaképre vezethető vissza Paulus van Vianen prágai (74. kép)

48 és Hirschvogel budapesti rajzának (73. kép)

49 motívumbeli hasonlósága. Mindkét ábrázolás aesopusi meseillusztráció, amely két vándor kalandját örökíti meg egy medvével. Egyikük még idejében elmenekült, a másiknak erre már nem volt ideje, ezért halottnak tetette magát, hogy a medve ne bántsa. A moralizáló mese azzal a tanulsággal zárul, hogy a bajba jutott barátot nem szabad elhagyni. Mindkét ábrázoláson hasonló a jelenet szcenírozása az erdei tájjal, a jobboldali nagy fával, a háttéri városképpel és az előtéri medvejelenettel. Különbség csak a fára mászott vándor motívumában mutatkozik, amely hűen követi a már XV. században kialakult meseillusztrációk metszeteit. Az ulmi Zainer által nyomott, fametszetekkel illusztrált Aesopus kiadvány szolgált alapul a számos, különféle nyelvű meseillusztrációnak.

50 Feltehetően ennek a XV. század hetvenes éveiben megjelent német kompozíciónak későbbi derivátuma lehetett Hirschvogel és Van Vianen számára is a példakép. Az összefüggések példáit még tovább sorolhatnánk, azonban mindebből világossá vált, hogy Dürer és a korabeli német művészet eredményei milyen nagy hatással voltak Paulus van Vianen realisztikus tájképművészetének a kialakulására. A kapcsolat azért valósulhatott meg, mivel az 1600 körüli évtizedek németalföldi művészi törekvéseiben olyan elemek is szerepeltek, amelyek — bizonyos szempontból — hasonlítottak a 80—100 évvel előbbi német mesterek célkit űzéseihez. A nagy 42 G e r s z i, T.: i. m. Ivat, sz. 306. 43 Winzinge r, F.: Albrecht Altdorfer Graphik. München, 1903. Kat. sz. 179. — W i n z i n g e r, F. : Albrecht Altdorfer Zeichnungen. München, 1952. Kat. sz. 66, 146. 44 G e r s z i, T.: i. m. 97- 98. ''Schwarz, K.: i. tn. Kat. sz. 57, 74. 48 Ge r s z i, T.: i. m. 98. 47 Franz Buch: Táj várral. Toll, barna. Jelezve a hátoldalán. Praun és Esterházy gyűjt. Ltsz. 68. — S c h m i d t, W. : Landschaftliche Zeichnungen in der Nationalgalerie zu Budapest. Repertórium für Kunstwissenschaft. XIX. 1896. 120— 121. 48 G e r s z i, T.: i. m. 98. 49 A. Hirschvogel: Két vándor, medvével. Toll, barna. 236 mm átm. Praun és Esterházy gyűjt. (19.9 a) Ltsz. 131. - S c h w a r z, K. : i. m. 77- 78, 208. 50 W orririge r, W. : Buch und Leben des hochberühmten Fabeldichter Aesopi. München, 1925. 58.