Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

SZABÓ MIKLÓS: A közép-görögországi terrakotta protomék kérdéséhez

sorozat protomé származik ugyanabból a negatív formából, mint a budapesti 50.608. számú példány. 38 Helytelen volna azonban a „rhodosi" protomék közép-görögországi karrierjét izolált jelenségnek feltüntetni. Ismeretes, hogy a késő-archaikus kortól egész sereg, végső soron keleti görög eredetű terrakotta típus jelenik meg a bennünket érdeklő vidékeken. Ezek képviselőinek nagy többsége helyi (boiótiai, lokrisi stb.) agyagból készül, s olyan egyenes leszármazottaik születnek, amelyek szülőföldjükön már szinte ismeretlenek. Azt mondhatnánk, az eredetileg keleti görög típusok történe­te Közép-Görögországban, elsősorban Boiótiában folytatódik. Olyan típusokra gon­dolunk, mint például a fátylas ülő nő, az ityphallikus guggoló Silénos, a kettős sípon játszó, guggoló Silénos, a „temple boy", a guggoló „Hermés", a lakomázó férfi, a szirén, a különböző állatfajták stb., amelyek ugyan másutt is megjelennek, de összehasonlíthatatlanul ritkábban, mint ezeken a vidékeken. 39 Ezek után jogos a kérdés: vajon ez a jelenség-komplexus kielégítő magyarázatot nyer-e azzal, ha hátterében csupán keleti görög eredetű formák nagymérvű importját gyanítjuk? Talán éppen a típusok történetének közép-görögországi folytatódása az, ami elter­jedésüknél is jobban sugallja azt a feltevést, hogy a közép-görögországi koroplasz­tika későarchaikus gyökerű, keleti görög stílusú együttesét — legalábbis részben — keletről áttelepülő mesterek tevékenységével hozzuk kapcsolatba. Emellett szól­hat elvben a perzsa hódítás idején szülővárosát elhagyó, s másutt munkát kereső keleti görög művészek története is. 40 A „rhodosi" protomék elterjedési térképén a görög anyaország virágzó késő-archaikus központjai (Attika, Peloponnésos) lényegében fehér foltok: a jó helyi iskolák a bevándorló mesterek otthonról hozott hagyományait nem en­gedték érvényesülni, ha csak azok összeegyeztethetők nem voltak a divatos stí­lusirányzatok valamelyikével. 41 Közép-Görögország fentebb tárgyalt tartományain 38 Kirrhai favissából (Delphoi Múzeum) 8 számozatlan terrakotta a budapesti proto­méval azonos negatív formából, és agyagból. (M. 8,9 cm.) Ezenkívül számos töredék, és hasonló, de valamivel kisebb méretű példányok. A formához H hódosról 1.: Ialysos (Marmaron) 15337 = Laurenz i, L. : Clara Rhodos 8 (1936) 110. old., 97. kép (109. old.-on.) 39 A probléma jeden tőségéhez mérten nincs exponálva a szakirodalomban: Vö. Knoblauch, P. : i. m. 191. old. ; H i g g i n s, R. A. : Greek Terracottas, i. m. 80. old., ill. vö. 62. old. — A típusok boiótiai történetének feldolgozása szempontjából alapvető B. S c h m all z: Die Terrakotten aus dem Kabirion bei Theben. (Menschenähnliche Figu­ren, menschliche Figuren und Gerät.) (Das Kabirenheiligtum bei Theben. V.) Berlin 1974. 31 skk. és passim. Magáról a problémáról, annak bonyolult voltáról (az adott típus ere­dete, leszármazottjai stb.) ill., szélesebb összefüggéseiről, mint pars pro toto a „temple boy" ill. a guggoló gyermek-típus kapcsán az anyaggyűjtés erős hiányosságai ellenére képet ad: 11 a d z i s t e ï i o u - P r i e e, T.: BSA 64(1969) 95 skk. (L. még Boiótia közvetítő sze­repéhez a 43. jegyzetet.) Hasonló jelenség a boiótiai archaikus nagyszobrászatban: D il­ea t, J. : Les kouroi du Ptoion. (Paris, 1971) 260 skk. 40 A munkakeresést semmiesetre sem a népi összetartozás érzése irányította, mint ezt a perzsa birodalomban dolgozó ión mesterek közismert esete is mutatja. (Ehhez újabban : Ny lander G: lonians in Pasargadae. Uppsala, 1970.) Az elvándorlás „klasszikus" példája a Samosról Rhógionba költöző Pythagorasé; 1. ehhez újabban: 1) e F rancis­c is, A. : KJearchos 2 (1900) 5 skk.; L i nf e r t, A.: AA 1966., 495. sk. - A Boiótiában dolgozé), név szerint ismert mesterek története egy elavult disszertációtól eltekintve (1) e c h a r m e, P. : De Thebanis art ificibus. Lut etiae Parisiorum, 1 869.) nincs feldolgozva. 41 Szórványos leletek Attikából : Athén, Akropolis Múzeum 12769 (n 2459) = Cas­son, S. — Brooke, D.: Catalogue of the Acropolis Museum. (Cambridge 1921)11. köt. 406. old., 632. sz. (ezentúl: Brooke). V.O. Knoblauch,?.: i. m. 167. old. : talán helye­sebb azonban ezeket keleti görög stílusú protoméknak nevezni. Athénban, mint köztu­domású a keleti görög v ,,ión" stílusirány követése a Peisistrat idák politikai irányzatának vetülete volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom