Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

SZABÓ MIKLÓS: A közép-görögországi terrakotta protomék kérdéséhez

A KÖZÉP-GÖRÖGORSZÁGI TERRAKOTTA P R O T O M É K KÉRDÉSÉHEZ I. A Szépművészeti Múzeum gazdag protonié-sorozatának egyik legszebb darabja <{T. 40), akárcsak a múzeum többi agyagszobrainak jelentős része, P. Arndt gyűjteményéből származik (2—3. kép).

1 A téglavörösre égetett, gondos kivitelű terrakotta lelőhelye ismeretlen, nem így az általa képviselt forma'-, amellyel — nem gyakori •eset a szakirodalomban — önálló tanulmány foglalkozott. H. R. W. Smith 1949ben publikált cikkében egy Berkeley-ben őrzött darab kapcsán az archetípus négy «replikáját» sorolja fel.

3 A listán szereplő darabok közül — amennyire ezt fénykép alapján el lehet dönteni — a berkeley-i, a müncheni (Staatliche Antikensammlungen, korábban Loeb-gyűjtemény) példány és talán a cambridgei (Fogg Art Museum) töredék készült ugyanabból a matricából, mint a Szépművészeti Múzeum protoméja. A berlini terrakottát (4. kép) viszont az előbbieknél lényegesen kisebb mérete kizárja ebből a sorból, továbbá éles, és a lista többi tagjához igen közelálló arcvonásai azt is valószínűtlenné teszik, hogy az archetípus első generációjának leformázása útján készült fiatalabb származék. A berlini profomét a forma kisebb méretű verziójának foghatjuk fel.

4 A Smith által összeállított terrakották kivétel nélkül műkereskedelemből

5 származnak, és ilyenformán lelőhelyadatuk hitelessége abszolút biztonsággal nem 1 M. (buszt aljától a fátyol tetejéig); 11,21 cm; (a buszt aljától a fátyol hátsó záródásáig): 12,76 cm; (felállítva): 10,91 cm. Éles részletformák, préselés utáni modellálás nyomai. Tetején két felfüggesztő-lyuk. Alapozásnyomok (anyaga: kréta—CaC0

3

) az arcon vékony, a büsztön vastagabb rétegben. Fekete festéknyomok a hajon és a szemek körül, a mellen sárga (okker-Fe, 0

3

.nH

2

0) és a sárgán vörös (cinóber—HgS) festéknyomok.) Az itt és alább a 11., 22., 37". és 45. jegyzetben közölt vizsgálati eredményekért Vozil Irén restaurátornak tartozom köszönettel. - Oroszlán, Z.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum antik terrakotta gyűjteményének katalógusa. Budapest, 1930. 36. old., 37. sz.; Arch. Ért. 50 (1937) 62. oki. 3. sz. 27. kép: Görögország, i. e. 5. század eleje. 2 A különböző matricából származó, de azonos szkémájú ós stílusú protomék megkülönböztetésére a félreérthető típus meghatározás helyett a protomé-/orm« (azonos negatív formából való származás megjelöléseként) vagy a pvotomé-változat (stilisztikai öszszetartozásra utaló értelemben) kifejezést használjuk. A terminológiai problémák szempontjából iránymutató: N i c h oils, R. V. : BSA 47 (1952) 217 skk. 3 S m i t h, H. R. V.: in: Commemorative Studies in Honor of H. Leslie Shear. (Hesperia Suppl. VIII.) Princeton, 1949. 353. old. 47. t. 4 A három protomé fénykópét 1. : S m i t h, H. R.V. : i. m. 47, 1 — 3 ;4; 6 - 7. t. A müncheni terrakottáról F. W. Hamdorf szíves levelében azt közölte, hogy színe:,,

ein kräftiges Okkerbraun". — A berlini darabról (m.: 8,5 cm, szemben a többi protoménak a publikált mérési adatok szerint 10,8— 12,5 cm között ingadozó magasságával; vö. a mérési adatokhoz a 10. jegyzetet) Smith csak rajzot közöl (i. m. 47,5. t.). 5 Műkereskedelemből származik még egy koppenhágai protomé, amely az itt tárgyaltakkal azonos negatív formából készült: Breitenstei n, N. : Catalogue of Terracottas. Danish National Museum. Copenhagen, 1941. 38. old., 331. sz., 40. t.: Atalantéból. Reddish brown clay.) — Nem tudom ellenőrizni, hogy a F. Winter által említett