Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: A Velazquez bodegónok néhány problémája
akár mitológiai, akár genre-jellegű ábrázolás, ezt a komoly és alázatos hangot üti meg, a római festészet nagy forradalmára: Michelangelo da Caravaggio. Itt kell foglalkoznunk azzal a valóságtól csak kevéssel eltérő, de mégsem helytálló felfogással, mely Velázquez életképeiben a XVI. század pikareszk irodalmának tükrözését keresi. Az illusztris kutatók, a többi között J. A. Gaya Nuno 38 a spanyol világi irodalom, elsősorban a «kopéregények» festett változatát látják Velázquez ifjúkori életképeiben. Lazarillo de Tonnes koldus-csavargója, Celestina vén kerítőnője, a csalók, tolvajok, részegesek, nyomorult csavargók és kéteserkölcsű leányzók képi ábrázolása azonban csak a felületesebb szemlélő számára ölthet testet Velázquez komoly és elmélyült oorfegón-jaiban. Kétségtelen, hogy ezek a roppant népszerű és hamarosan az ország határain túl is ismertté vált, a maguk módján forradalmi tettként felfogható művek sokat tettek a világi téma, a mindennapi élet köznapi jeleneteinek felfedezésére. A prédikáció-gyűjtemények, kegyes elmélkedések, imádságok mellett a Celestina, a Picara Justina, vagy a Lazarillo gyors elterjedése inkább a későközépkor moralizálásához kapcsolódik, a Carmina Burana hősei és hősnői, tettei és történetei lépnek színre Mateo Aletnán Lazarillójában a XVI. század közepén, oly korban és helyen, ahol a középkor talán sosem ért véget. Ezzel szemben Velázquez, ha hőseit, pl. a Pacheco-feljegyezte «aldeanillo»-t tanulmány céljára használta is és kezdetben a természet titkainak kutatása közben nevetve, sírva, különböző helyzetekben ábrázolta, 39 nem a nevetséges vagy az alantas bemutatására törekedett. Lehet, hogy a kamaszfiú («siendo muchacho» — írja Pacheco) így tett szert a természet utánzásának mesterségére, így lett éirrá a nehézségeken és vált művésszé. Minden bizonnyal így járt el festő-inas korában, nem kímélve idejét és erejét a természetábrázolással való küzdelemben. De ezek a tanulmányok, mint az a szövegösszefüggésből kitűnik, ifjúkoriak és elsősorban rajzok, festményt ilyen jellegűt legfeljebb a Pacheco-szöveg alapján szoktak — helytelenül — Velázqueznek tulajdonítani. 40 Mai anyagismeretünk alapján már első datált képe, a «Tojassüto nő», melyet 19 esztendős korában festett, kész mestert mutat. Itt nyoma sincs a groteszknek, a nevetésnek vagy sírásnak, az erőltetett gesztusnak, a komikumra, nevetségesre, vagy akár a karikírozásra való törekvésnek, mely a németalföldi képek sajátja, A paraszt-konyhában vagy fogadóban ülő idős asszony cseréptálban tükörtojást süt. Mellette az asztalon — elmaradhatatlan kelléke ez a velázquezi életképnek — mozsár, fehérmázas cseréptányér, trianai festett mázas csupor, fonatos edény, hagyma; feje felett gyékénykosár, amilyent Palomino egy másik elveszett bodegónon is leírt és amilyent Murillo is festett nem egyet. 41 A szemközt vele álló fiúcska akár a kiöltöztetett «aldeanillo aprendiz» is lehetne. De éppen olyan természetes komolysággal áll a képen, mint a fehérfejkendős öregasszony, olyan komolyan és méltóságteljesen, mint ahogyan a mester szemlélte a természetet, melynek immár ura lett. Ezért valószínű, hogy mind a berlini «Zenészek», mind a leningrádi 38 (Jaya Nuno, J. A.: «Peinture pict». jsque». L'Oeil, 1961. dec. 84. és Uő. : «Picaresca y tremendismo en Velazquez». Goya, júl. —okt. 1970. 37. ós 38. sz. : ' 9 Arte de la Pintura. Madrid, 1866. 135. «Con esta doctrina se crió mi yerno Diego Velazquez de Silva siendo muchacho, el cual tenia cohechando un aldeanillo aprendiz que le servia de modeloen diversas acciones y posturas, ya Ilorando, ya riendo, sin perdonar dificultad alguna. E hizo por él muchas cabezas de carbon, i realce en papel azul, y de otros muchos naturales eon que granjeó la certeza en el retratar.» 10 Mint pl. egy ismeretlen utánzójának a bécsi Kunsthistorisches Museum raktárában levő «Ifjii narancsaggal» című igen gyenge munkáját. A képet Lopez Key közli (I. m. 93. sz.), de ismeretlen helyen levőnek mondja. 11 Ilyen van pl. a «Bolhazkodo fiú»-n, Paris, Louvre.
