Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: A Velazquez bodegónok néhány problémája
egymástól. Ami a maga korában, sőt még évszázaddal utána is bodegonya.it oly népszerűvé tette hazájában, majd Angliában is. Mert Velázquez nemcsak egyszerűen életképeket fest egy időpontban, amikor mind a Németalföldön [Pieter Aertsen (33. kép) és Joachim Bueckelaer kezdeményezése nyomán], mind Itáliában (a lombard kismesterek, Caravaggio, a Carracciak körében) a műfajnak jelentős fellendülését tapasztaljuk. Velázquez életképeire hatottak az Aertsen-féle bibliai genre-szerű alkotások (34. kép), 33 de elsősorban a kompozíció tekintetében. Mind a londoni «Maria és Márta», mind a « Krisztus Emmausban» (Beit gyűjtemény, Blessington), hasonló kompozíciós fogással helyezi a háttérbe a bibliai jelentet, mint Aertsen és még a XVI. század utolsó negyedében Bueckelaer is. 34 Teljesen más azonban a képek hangulata. Aertsen brüsszeli képének előterében egy roppant triviális, rendkívül nyugtalan és részletgazdag, alig áttekinthető konyhai életkép van. A figurák ugyan nem groteszkek vagy komikusak, inkább közömbösek, de nyoma sincsen bennük annak a komolyságnak és szűkszavúságnak, ami a fiatal Velázquez londoni képéről sugárzik. Az öregasszony — az edinburghi tojássütő nő modelljére nem nehéz ráismerni — intő szóval fordul a fiatal szolgálóhoz, aki rézmozsárban valamit tör. Noha stílust vált a tanító Krisztus és a lábánál kuporgó Mária és a mögötte álló duenna-szerű nőalak ábrázolásánál, megváltoztatja a léptéket is és szinte falfestménynek állítja be a bibliai jelenetet, olyan hatást tesz, mintha a ráncos parasztasszony figyelmeztetné a feltűrt ujjú köntösében munkálkodót «Maria a jobb részt választotta, mely el nem vétetik tôle». 3 " 1 Mind a «Krisztus Mária és Márta házában», 36 mind a «Krisztus Emmausban» szabályos bodegón, nem véletlen hogy a restaurálás előtt a Beit gyűjteményben őrzött kép, a háttér bibliai jelenetét átfestve, mint konyhalány edények között szerepelt. 37 Mindkét képen a komolyság, a természet méltóságteljes és alázatos utánzása kapja meg a nézőt, az a tulajdonság, amely mind a németalföldi élet képfestőkből — akár ürüggyel, akár ürügy nélkül festik a bibliai témát — mind a lombard életképfestőktől, Vincenzo Campitól és utánzóitól, a római — bolognai kör mesteri genre-kísérleteig, megkülönbözteti. A németalföldiek a későgótikához kapcsolódó karikírozó, a moralizálást a groteszkbe terelő hangvétele teljesen idegen Velázqueztől, aki legszerényebb tanulmányában sem mulasztja el a természet és a való világ iránti mélységes és őszinte hódolatát kifejezni. Az egyetlen mester, aki néhány alkotásában, akár egyházi. 33 Aertsen és Bueckelaer bibliai háttérrel komponált konyhai jelenetei és a « Krisztus Mária és Márta házában» kapcsolatára már A. L. Mayer is rámutatott. Vö. Velázquez und die niederländischen Küchenstüeke. Kunstchronik und Kunstmarkt. 3. Jan. 1919. 236 — 237., és Mayer, A. L. : Velázquez. Berlin, 1924. 47. A közvetítőben Mayer Jacob Matham metszetét (Bartsch 165.) jelöli meg. 34 «Krisztus Mária és Márta házában*, Brüsszel, Múzeum, ahol egy oszlopcsarnokban a háttérben helyezte el a bibliai jelenetet. Hasonló fogással él 1621 táján készült képén P. C. van Kyck (1568— 1628) a «Konyhai csendélet, háttérben az Emmausi vacsorával* (fa, 69 X 144), a képen J. B. monogramra van (Budapest, magángyűjtemény). 35 Nem érthetünk egyet M. S. Soria -val, aki az öregasszonyban Márta alakját vélte látni, sőt azt is állította, hogy a figura a háttér bibliai jelenetén mégegyszer szerepel. Un unknown early painting by Velázquez. The Burlington Magazine, XCI, 1949. 127. 36 O. v. 60 X 103,5 cm. A kép 188l-ben bukkant fel először Angliában egy árverésen. A katalógus szerint a tulajdonos Packe ezredes, aki talán az a Henry Packe, aki a napóleoni háború idején Spanyolországban szolgált (megh. 1859). Vö.: MacLaren, N.: National Gallery Catalogues.The Spanish School. London, 1952. 74 — 75. 37 L ó p e z R e y, J. : Velázquez, i. m. 128. old., 18. sz. A kép eredetileg valamivel hosszabb volt, az egyik apostol karja hiányzik; 1909 táján került elő egy másik angliai gyűjteményből. 1933-ban a restaurálás sőrém távolították el az átfestést, mely a bibliai jelenetet takarta; replikája, az Emmaus-jelenet nélkül: Chicago, Art institute.
