Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: A Velazquez bodegónok néhány problémája
ilyenek ismert magángyűjteményekben, azt éppen Palominotól tudjuk. Nem adja ugyan meg, bogy akár a «A két fiatal legény asztalnál* akár a többi, általa rendkívül cikornyás részletességgel leírt bodegón hol található, feltehető azonban, hogy azok Madridban, az udvarhoz közelálló személyek birtokában voltak, ahová Palominónak is bejárása volt, Mind a «Sevilla! vízhordó»-t, mind az ekkor az Ensenada-féle képet, mind a két, elveszett bodegón-t, a « Pénzt számláló fiú»-t és a «Fiú korsóval* címűt oly alaposan, az apró részletekben való nyilvánvaló gyönyörködéssel írja le, hogy azokat nem vehette ki csupán a forrásául szolgáló Don Juan de Alfaro-féle elveszett kéziratból 7 a képeket magának is látnia kellett. Erre vall a fényhatásoknak a leírása, a jellegzetes, a legkisebb tárgyra is kiterjedő elbeszélés, noha ennek helyessége és találó pontossága, az «Aguador» esetében, melyet minden bizonnyal látott, hagy bizonyos kétségeket. Mint már említettem, Velázquez hiteles életképei a XIX. század első évtizedéig nem kerültek elő. De különböző leltárakban, katalógusokban fel-fel bukkantak olyan említések és leírások, melyekről feltételezhetjük, hogy valóban a fiatal mester korai életképeit takarják. Ilyenek voltak Alba herceg gyűjteményében, melynek 1777-es leltára megemlékezik egy Velázquez képről, mely egyik herceget és orvosát ábrázolja 8 és don Pedro Alonso O'Crouley cadizi képtárában, melynek 1795ben Madridban kiadott katalógusában több Velázquez bodegón is szerepel. 9 Az ír származású, de már cadizi születésű O'Crouley gyűjteményéről A. Ponz is megemlékezett. 10 Babamonde, amikor utazásai során Cadizban járt, erről a képről nem beszél, csak arról a Velázqueznek tulajdonított festményről, mely a sevillai székesegyház alapítását ábrázolja. 11 A leírás alapján nem tarthatjuk azonban hitelesnek Goya barátjának és vendéglátójának, az ugyancsak cadizi don Sebastian Martineznek a gyűjteményében Ponztól részletesen leírt három vásznat. A bonyolult kompozíciók, a túlzsúfoltság, a falra akasztott halak, kolbászfélék és sertéshús-darabok inkább Alejandro de Loarte képének tüntetnék fel ezeket (19. és 23. kép). 1 '- Az egyetlen furcsaság, hogy az egyik képet úgy írja le, hogy azon a madridi «Ivók» két figuráját ismétli. Mivel azonban ez a festmény (legalábbis mai formájában) 1029-ben készült el, a pasticcio nein lehet Loarte műve, mivel Loarte 1626-ban már meghalt. Loarte azonban feltehetően járhatott 1619 előtt Sevillában és ott láthatott olyan Velázquez bodegón-t 13 melyen a Bacchus, illetve «Ivók» két figurája már szerepelt. Hogy lehetett ilven korai képe Velázqueznek, arra a madridi «Ivók» különös kettőssége, az olaszos aktok, a Bacchus-figura és a sevillai vízhordót modellként felhasználó jobb oldali csoport vallana, A Sebastian Martinez-féle képeket Lopez Rey is Loartének tartja. 7 Vö. G a v a N u fi o. J. A. : Bibliográfia eritica y antologica de Velázquez, Madrid, 1903. 498-499. 8 B a r c i a, M. A.: Catálogo de la Colección de Pinturas del Exmo. Sr. Duque de Berwick y de Alba. Madrid, 1911. 246 - 247 ; L ó p e z R e y, J. : Velázquez, i. m. 103 sz. 9 S á n c b e z Cantó n, F. J . : La primera colección espanola de cuadros y estatuas que tuvó catálogo impreso. Madrid, 1943. 223. 111 Viaje de Espana, Madrid, 1949. (Aguilar kiadása). Ponz 1777 táján járt Cadizban. 11 Bah a m o n d e y Cru z, Don N. de: Viage de Espana. . . Madrid, 1806. XI1L k. 342. Bahamonde 1797-ben járt Cadizban. A kép talán ekkor már nem volt az O'Crouley gy űjteményben. 12 Az egyik kép, mely a budapesti pastieeiója valószínűleg azonos a párizsi Modiano gyűjteményben őrzött vászonnal (Lopez Hey, 122 sz.), a másik pedig, melyen a Bacchusfigurák vannak, talán Earl of Plymouth (Oakly Park, López Bey 130. sz.) képe. A halas festmény nem ismeretes. 13 Ld. M e n d e z C a s a 1, A.: El Pint or Alejandro de Loarte. Revista Espanola ele Arte. III. 1934. 4. sz. 194.
