Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)
SZABÓ MIKLÓS: Az i. e. VII. századi boiótiai agyagszobrászat kérdéséhez
len. így a keltezés támpontjául mindenek előtt a kykládikus előképekkel és a leletegyüttesekből származó attikai példányokkal való összehasonlítás szolgái. Ennek alapján a boiótiai «sirato nő» típust az i. e. VII. század végére szokás keltezni, ami nagyjából megfelel annak az időszaknak, amikor a «kentaur-muhely» hasonló technikájú darabjai készültek.'8 A második kiindulási pont stilisztikai és kronológiai természetű következtetésekből adódik. A «kentaur-nmhely» jellegzetes szakállas férfiprofiljai jól összevethetők a boiótiai «firnisz-lovasok» igényesebb példányaival. E hasonlóságnak azért szabad jelentőséget tulajdonítani, mert a jól keltezhető i. e. VI. századi firniszcsíkos vag}' matt-festésű boiótiai lovasok «madárcsőr» vagy «egérpofa» formájú arcmintázása az előbb említett profil-típustól határozottan különbözik. A «firniszlovasokat» tetőtől-talpig égetés előtt felvitt, barnás-feketésre égett «máz» fedi. Ennek az eljárásnak előzményét megtaláljuk a «kentaur-muhely» repertoárjában: a budapesti kentaurt égetés előtt, az eredetileg matt-festésre szolgáló vörös színnel kenték be. Megállapítható, hogy ez a kísérlet nem bizonyult sikeresnek. Lehetséges, hogy ilyesfajta próbálkozások vezettek el végül a vázafestőműhelyekben használt «firnisz-festés», tehát az égetés előtt feltett agyagoldattal történő festés alkalmazásához. A kentaur-műhely terrakottái és a firnisz-lovasok kronológiai összefüggését — azt, hogy az utóbbiak nem sokkal lehetnek fiatalabbak az előbbieknél, tehát az i. e. VII. század végére keltezendők — közvetve a rhitsonai temető legkorábbi keltezhető leletei is megerősítik. Az i. e. VI. század elejéről származó sírokban ugyanis olyan firnisz-lovak kerültek elő, melyeknek testét már nem fedi mindenütt feketésbarnás firnisz, hanem helyenként festetlen vagy csíkozott felület is díszíti.9 Az általam ismert firnisz-lovasok listája: 1. Athéni Nemzeti Múzeum. 4314. Tanagrából. M. : 11,6 cm. 2. Athéni Nemzeti Múzeum = 4210. Tanagrából. M.: 13,1 cm. 3. Athéni Nemzeti Múzeum. 4318. Tanagrából. M. 11,8 cm. Egyik oldalán a firnisz barnás-vörösre, másikon feketésre égett. 4. Athéni Nemzeti Múzeum. 3S87. Tanagrából. M. : 11.h cm. Felemelt és átfúrt jobbjában fegyvert tartott. = Zervos, Ch. : L'art en Grèce. Paris, 1936 2 . 138. kép. 5. Athéni Nemzeti Múzeum. 4315. Tanagrából. M.: 12,2 cm. Az előzőhöz hasonló típus: a lovas fején hegyes sisak (?). 0. Skhimatari Múzeum. Leltározatlan. Tanagrából. M.: 11,1 cm. 7. Skhimatari Múzeum, Leltározatlan. Tanagrából. Barnás firnisz; a ló hasa nincs festve. 8. Skhimatari Múzeum. Leltározatlan. Tanagrából. Az előzőhöz hasonló példány. 9. Skhimatari Múzeum. Leltározatlan. Tanagrából. M.: 13 cm. Töredék: a ló elülső része és a lovas van meg. 10. Thébai Múzeum. Leltározatlan. Pyri, 8. sír. M.: 11,4 cm. 11. Thébai Múzeum. BE 1391. Boiótiából. M. : 11.0 cm. 12. Thébai Múzeum. BE 1390. Boiótiából. 13. Olympia. Múzeum. Leltározatlan. Boiótiából? M. : 12,4 cm (11. kép). 28 A listán idézett irodalomból elsősorban 1. R o lie y, CL: i. m. 116. skk.; Vö. a 27. jegyzettel. 29 U r e, P. N. : i. m. 61. nid., 145.94. sz., XV. t. és 63. old.; Hasonló típusú darabok : H i g g i n s, R. A.: Terracottas in the British Museum. I. London, 1954. 207. old., 771. sz., 103. t.; Münzen und Medaillen A. G. Basel. Sonderlist-e F. 120 Antike Terrakotten. Basel, 1962 August. 8. old., 21. sz. (képpel). 9* 131
