Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)
ZENTAI LORÁND: Egy firenzei állat-mintakönyv a Szépművészeti Múzeumban
idejét határolják le egyik oldalról: Marcantonio Raimondi Paris ítéletét ábrázoló rézmetszete (19. kép), 19 mely után az ülő kutya rajza készült, az 1510-es évek közepét; a Mester a kockával már idézett lapja (20 — 21. kép), 20 a többi állatalak forrása, az 1520-as eveket jelöli meg a rajzok készülési idejének alsó határaként. Az előképként felhasznált római metszetek természetesen nem mondanak ellent az •egész mintakönyv Firenzébe való lokalizálásának. (Ív (27. kéj)) — A leopárdok, njLvánvalcan több közvetítőn át, a Lombardiában 1390— 1400 körül kialakult ábrázolási típust követik; ennek a budapesti mintakönyvhöz legközelebb álló példái, melyeknél a páros, illetve kétszintes elrendezés is megfigyelhető: egy, valószínűleg Giovannino de'Grassi által illuminait História Plantarum miriatúrája,1 valamint a lei doni British Museum egy 1400 körül készült Iombaid rajza.'2 Mintíkei vvünk lecpáidjaival típusban szinte teljesen azonosak, rajzstíliuban n.egtf yezcek, s így nagyjából egyidőben készültnek tarthatók egy Corvina-kódex boidűrjében talalbató leopárd-alakok (23. kép). 23 A kódex címlapjának díszítését legtöbben Francesco d'Antonio del Cherico művének tartják. 24 A miniatúrán a budapesti mintakönyv alsó, ugró leopárdja mellett ugyanennek felső, jobboldali leopárdja látható, megfordítva. Hasonló, átpauzálással történt megfordítás a mintakönyvek használatában igen gyakori. A mintakönyv és a miniatúra állatfigurái jelen esetben olyan közel állnak egymáshoz, hogy, ha utóbbi nem is az előbbi másolata, közös mintaképük lehetett, mely egy esetleges műhelyközösségre enged következtetni. Az ugró leopárd motívumának legfontosabb kortárs felhasználása Potticelli Dante Divina Coniinediájához készült rajzai közt található (24. kép). 25 A rajz valószínűleg röviddel az 1481-es illusztrált kiadás előtt készült; a két állat, eleven, friss hatása ellenére sem természettanulmány, hanem nyilván akkor éppen hozzáférhető mintalap felhasználásával készült. Botticelli esetleges kapcsolataira például a miniátor-cassone-festő Apollonio di Giovannival található forrás-adat, véletlenül éppen 1481 -bői. 2íi Számunkra ez az összefüggés a mintakönyv rajzának datálása szempontjából fontos: legalábbis jól elképzelhetővé teszi, hegy az is 1480 körül készült. A leopárd-mintalapokat egyébként a század utolsó c\tizedeiben működő cassone-festók is felhasználták. Lásd például: egy Lucretia történetét ábrázoló cassone-festmény-páron, melyet Berenson «Utili» (Biagio d'Antorio?) művének tart, 27 vagy Bartolommeo di Giovanni József történetét ábrázoló cassone-festményén. 28 I! » B arts c h, XIV. 245. -" L. 10. jegyzet. 21 Róma, Bibliotaea Casanatense. ras. 459. — Arte lomban la dai Visconti agli Sforza, Milano, 195S. 77. sz.; Van Marl o, R. : The Development of the Italian Schools of Painting. VII. The Hague, 1920. 34. kép. 22 Ltsz. 1895- 12- 14-94. - P o p h a m, A. E. - P o u n c e y, Ph.: Italian I (rawings in the Department of Prints and Drawings in the British Museum. London, 1950. 289. sz., CCLVI. tábla. 23 Wien, Nat innalhibliot hek, Cod. lat. 44. — II e r m a n n, H. J. : i. m. 73. sz. 24 C s a p o d i Cs., stb. : Bibliothrca Corviniana. Budapest, 1967. 138. sz. (irodalommal). 25 L i p p m a n n, F.: Zeichnungen von Sandro Botticelli zu Dantes Göttlicher Komödie. Berlin, 1896. Inferno I. 26 G o m b r i c h, E. H.: Apollonio di Giovanni. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes XVIII, 1955. 31. 27 Velence, Ca' d'Oro. — S c h u b r i n g, P. : i. m. 924. sz. ; B e r e n s o n, B. : Italian Pictures of the Renaissance. Florentine School. London, 1963.1. 212., II. 1035. kép. 28 Cambridge, Fitzwilliam Museum, M 4. — Schubring, P.;i. m. 395. sz. ; Go o<1 i s o n, J. W. — Rob e r t s o n, G. H.: Fitzwilliam Museum. Cambridge. Catalogue of Paintings. TI. Italian Schools. Cambridge, 1967. 5, s kk.
