Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

ZENTAI LORÁND: Egy firenzei állat-mintakönyv a Szépművészeti Múzeumban

firenzei metszeten," valamint egy 1470 körül, Francesco d'Antonio del Cherico modorában készült illuminait kódexlapon.

8 4(17. kép) — Az első mesternek csak a két felső, ágaskodó állat tulajdonítható, a második mestertől származó átrajzolásokkal, illetve kiegészítésekkel; a többi állatalak teljes egészében az utóbbitól. Hasonló griffes címerek láthatók például Fra Filippo hippi Palazzo Pitti-beli Madonna-tondójának hátlapján, vagy egyes toszkán városok címerei között.

9 Az oroszlánfej másolat a római rézmetsző, a Mester a kockával egyik, 1520 körül készült rézmetszetéről.

10 4v (17. kép) — Hasonló állatok egy 1470 körül, Cherico stílusában illuminait kódex bordűrjén láthatók; a lépő hiúz jellegzetes alakja egy Maso Finiguerranak attribuait niello keretdíszében.

11 5 (17. kép) — A felső lépő szarvas legközelebbi analógiái: az <<Anghiari-mester» egyik cassoneján, valamint egy 1448 körül készült firenzei cassonen;

12 a címer pontos előképe a drezdai Kupferstichkabinett egyik XV. századi niello-levonata (15. kép).

13 Az ágaskodó oroszlán, mint címerállat, ugyan Európa-szerte a legelterjedtebb motívumok közé tartozik, jól ismert azonban Firenzében való különleges kedveltsége, egészen a ventaruole szerepéig. Utóbbiak a mintakönyv figurájához igen hasonló formaiján jelentek meg.

14 A lépő oroszlán közvetett előképe Ghiberti Porta del Paradisojának Noé története dombormfivén látható (16. kép).

15 5v (22. kép) — Az első mester rajzai a felső heraldikus állatok; a másodiktól való a lehajló kutya és egy sas feje. A kutya motívuma jól nyomon követhetően egy firenzei tradíció végpontján áll: a prototípus a párizsi Louvre 1400 körül készült firenzei mintakönyvének 4. oldalán látható (18. kép) ;

lü további láncszemek az 1400as években készült ún. Firenzei Képes Krónika egyik lapján,

17 valamint egy 1400 — 70 körül készült firenzei rajzon találhatók.

18 6 (22. kép) — Ezen az oldalon az ülő leopárd az első mester egyetlen rajza — a következő oldal leopárdjaival együtt a «carnets lombards» egyik fő motívumának firenzei továbbélését példázza. A többi állat, illetve állat-részlet a második mester kezétől való másolat, előképük két metszet, melyek az utóbbi rajzoló működésének 'Hin d, A. M. : Early Italian Fngraving. Part T. Vol. T. New York - London, 1938 A. II. 1. 8 H e r m a n n, 1

1. •). : i. m. X I

. t ábla. 9 D e g e n h a r t, B. — S e h to i t t, A.: i. m. 601.kép; L i t t a, P.: Famiglie celebri diltalia. Milano, 1819-től. T. S. Civitas. Mont. Polit. 111 P» a r t s c h, XV. 227. 76. 11 H ermann, H. J. : i. m. XVIII. 1. tábla; Hind, A. M.: Nielli. London, 1936. 294. sz. — XVI1

1. széizadi hamisítvány, de feltehetően régi mintaképek felhasználásával készült. 12 S c h u b r i n g, P. : Cassoni. Leipzig, 1915. 115. és 911. sz. 13 Ltsz. 1899- 959. A niello D u t u i t, F. : Manuel de l'amateur d'estampes. I. 2. Paris-Londres, 1888. könyvében nem szerepel — a szerző nyilvánvalóan még nem isméit e, mivel az. csak a könyv megjelenése után került a drezdai gyűjteménybe. " Sidney C o 1 v i n, M. A.: A Florentine Picture-Chronicle. Louden, 1898. 9. tábla, Egy koriéus említésből következtethetünk arra, hogy Ghiberti is birtokában volt állat-mintalapoknak — esetleg maga is készített ilyeneket, L. Degenhart, B. — S c hm i 1 t, A.: i. m.: 290. 16 L. 3. jegyzet. Az 1400 körüli évekre való datálásról: D e g e n h a r t, B. — S c h m i t t, A. : i. m. 154. sz. 17 London, British Museum, ltsz. 1889 - 5 - 27 - 13. De g e n h a r I

, B. - S c h m i t t

, A.: i. m. 573. sz., 392.b. tábla. 18 Firenze, Uffizi, ltsz. 1110 E.v. - D e g e n h a r t, B. - S c h m i t t, A.: i. m. 621. sz. 8* 115