Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

GARAS KLÁRA: Gianbettino Cignaroli és Pietro Rotari művei Magyarországon

G IAN BETTI NO CIGNAROLI ÉS IM ET KO ROTARI MŰVEI MAGYARORSZÁGON A veronai Gianbettino Cignaroli (1700 — 1770) jóllehet a maga korában nagyra értékelt és jelentős festő volt, a művészettörténeti irodalomban viszonylag mostohán szerepel. Munkásságáról alig néhány önálló tanulmány ad számot s a nagyobb, összefoglaló áttekintésekben is csak ritkán és röviden említik.

1 Műveinek kicsiny része ismert csupán, oeuvre-jéből inkább csak az itáliai oltárképekről tájékoztat a szakirodalom, azok a mitológiai vagy történeti alkotások, amelyeket a művész annak idején nagy számban készített külföldi megrendelőinek, részben mindmáig lappanganak. Két nagy történeti kompozíciójának közelebbi vizsgálata, a festő Magyarországra került műveinek elemzése jelentősen hozzájárulhat Cignaroli művészetének teljesebb és az értékelés szempontjából is helytálló ismeretéhez. A budapest Szépművészeti Múzeum két jelzett Cignaroli festménye, «Cato» illetve «Sokrates halala» gróf Andrássy Károly ajándékaként került 1845-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba (03 — 64. kép).- A festő önéletrajzi feljegyzései s az azok alapján készült egykorú biográfiák, T. Temanza «Zibaldon»-ja, P. J. Mariette Abecedario-ja és G. Bevilacqua 1771-ben közzétett monográfiája egyaránt beszámolnak e képekről. A Cato és Sokrates halálát ábrázoló nagyméretű képeket ezek szerint Cignaroli Milánóba, Firmian gróf számára festette.

3 Ez az adat szerepel az 1762-es keletkezési évvel a milánói Ambrosianában őrzött, eddig publikálatlan eredeti vázlatraj1 T h i c ni e, C. — B e c k e r, F.: Allgemeines Lexikon dor bildenden Künstler. VI. Leipzig, 1912. 584; Don z elli, C. : 1 pittori veneti del Settecento. Firenze, 1957. 05; P e s e n t i, F. R.: Appunti per Giambettino Cignaroli. Arte Antiea e Moderna, 1900. 418; P e s e n t i, F. R. : Due moment i dell'attività di (!. B. Cignaroli. Arte Antiea e Moderns, 1900. 82. 2 Pigler, A.: Museum der Bildenden Künste. Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1907. 138; ltsz. 648, 053; olaj, vászon, 203x271 cm; Sokrates halála jelezve a festő görög betűs nevével, Cato halála jelezve középen lent «Cignarolius P.» D o n z e 1 1 i, C. : i. m. 65. csak a Sokrales halála képet idézi. 3 B e v i 1 a c q u a, I. : Memorie della vita di ( îiambet I ino ( îignaroli eccelente dipintor Veronese. Verona, 1771. 80; Temanza, T.: Zibaldon. Venezia, 1708., ed. 1 966. 9; Mariette, P. J. : Abecedario. Paris, 1851 — 1853. I. 371 : egybehangzóan «Milano. Per il Conte di Firmian due Quadri, cioè la morte di Socrate, cd il fine di Catone». A Cignaroli életrajzok alapja az az önéletrajz, amelyet Mariette kérésére szerzett be magától a festőtől Temanza. Ugyanebből a forrásból 1. még Zannandreis, D. : Le vite dei pittori, scultori e architet ti veronesi. (G. Biadego) Verona, 1891. 383.