Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Mantegna-metszetek hatása Raffaello és Raimondi «Gyermekgyilkosság» kompozícióira
ábrázolási problémáihoz, aktjaihoz az antik műveket már mint művészileg feldolgozott természettanulmányokat, modelleket tekintették és így alkalmazták. Ezt az antik művészet által feldolgozott előképet legjobban éppen a római Monte Cavallói Dioscurok ötméteres kolosszus-szobra nyújtotta, monumentális felépítésével, gazdagon kidolgozott izomrajzolatával, klasszikus kiegyensúlyozottságával s mozdulatainak széles lendületével. Az emberi test ábrázolásában a nagy változás éppen a Laokoonnal, Michelangelo Csatakartonján keresztül jelenik meg, de a RaffaelloRaimondi «Gyermekgyilkossag», mely a csatakarton motívumait, kompozícióját vette át, ezt a legmegragadóbb és legújabb motívumot, a bal oldali «kúszó» alakját nem tartalmazza. Raffaellónak a közvetlenül a kartonról másolt rajzai között sem található. 30 Michelangelónál pedig a kutatók rámutatnak, hogy szinte belső kényszer volt számára új és új mozgásmotívumokat ábrázolni, ezeknél azonban azt találjuk, hogy alapmotívumánál a ternrészettanulmányként felfogott antik szobor inspiratív hatása mindig igen jelentős. 31 Sokat vitatják a reneszánsz művészetnek az antikból vett motívunr-probléniáját. V 7 annak, akik szerint igen kevés a kölcsönzés, és az antik műalkotásoknál nagyobb szerepet játszott a görögök és rómaiak esztétikája, törekvésük a harmóniára, és a kalokagathia eszméje. A reneszánsz és az antik művészet motívumai kapcsolatának vizsgálatánál elsősorban éppen a metszeteken keresztül tűnik fel, hogy ha viszonylag keveset alkalmaznak is, de azt gyakran. Egy évszázadon át sokszor ugyanannak a műalkotásnak különböző változatait, részleteit, variációit, feldolgozását találni meg, mint pl. éppen ennek a Monte Cavallói Dioscur szobornak. A Raffaello-Raimondi «Gyermekgyilkossag» metszet ezt a motívumot alakjainak sokféle változatában mutatja. A «Gyermekgyilkossag» metszet tartalmazza a quattrocento által jellegzetes formában feldolgozott antik motívumokat, és olyanokat, melyeket közvetlenül inspirált az antik előkép de amelyek már a változatok különböző sorával rendelkeznek. Az antik művek feldolgozásának harmadik jellegzetessége, közvetlenül az antik előképről kialakított spontán ábrázolás, ennél a «Gyermekgyilkossag» metszetnél nem szerepel. Az antik művészet, műalkotás sokat vitatott hatása a reneszánsz művészetre nem azért jelentős, mert abba akarta magát beleélni, hanem mert abból nyerte a realizmusához szükséges modellt. A Monte Cavallói Dioscur motívumnak 3- — Michelangelo Csatakartonja, Leonardo Anghiari csatája, Raffaello-Raimondi Gyermekgyilkosság c. kompozíci30 Lehetséges, hogy Raffaello a Csatakartont akkor másolta, amikor ez az alak még nem volt rajta, mivel ez a legkésőbbi résznél, 1506. ápr. — nov. készült. De ilyen mozdulatot később sem ábrázolt. Ez az alak két másik Michelangelo után készült Raimondi metszeten szerepel (B. 487, B. 488). — Raffaello és a Laokoonnal kapcsolatban vö. V e n t u r i, A.: II Gruppo del Laokoonte e Raffaello. Archivio Storico dell'Arte, 1889. 97. 31 A Csatakarton bal szélső kúszó alakja a Laokoón szobor után, mely később a Sixtus kápolna mennyezetén, majd az «TJtolso itélet» több alakjának az alapmotívumát szolgáltatta. 32 A Monte Cavallói Dioscur szoborcsoport (öt és fél méteres) sohasem volt a föld alatt, az egész középkoron keresztül is látható volt. Legkorábbi említései már a Nagy Károly idejéből való Itinerariumban és a XII. századi Mirabiliákban is előfordulnak. Petrarca, majd Poggio Bracciolino írt róluk. L. : M i c h a e 1 i s, A. : Monte Cavallo. Mitteilungen. . . Röm. Abt. 1898. 248 - 274; H ü b n e r, P. G. : Mitteilungen . . . Rom. Abt. 1911. 318; S e t a, A. della: Il Nudo nelL Arte. Milano-Roma, 1930. 1 80 - 184; B o b e r, Ph. P. : Drawings after the Antique by Amico Aspertini. London, 1957. 72 ; D e g e n h a r t, B. S c h m i 11, A. : i.m. 127.
