Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Mantegna-metszetek hatása Raffaello és Raimondi «Gyermekgyilkosság» kompozícióira

Fidiae» Dioscur látható, az, amelyiknek köpenye balvállán van átvetve, míg a Cascinai kartonon az ún. «Opus Praxitelis» alak ismerhető fel. A «Gyermekgyilkossag» bal oldali hóhér alakján keresztül kapcsolják a metszet kompozícióját és datálását a Segnaturáéhoz, azonban a mantegneszk motívumeredet itt elkerülte a kutatók figyelmét. Ezt a jellegzetessé érlelődött motívumot alkalmazta Raffaello jóformán minden mozdulatbeli változtatás nélkül. Az eredetileg a Segnaturához készített és ott fel nem használt rajz-alakokat átvitte egy hasonló érzelmi-hangulati tartalmú kompozícióra, a «Gyermekgyilkosság»-ra, több mantegneszk motívummal együtt. A középponti előrerohanó anya alakja mellett jobbra az előrelépő, hátulnézetben levő, kardot magasan vízszintesen tartó alak ugyancsak Mantegna motívumról veszi inspirációs forrását mind a Michelangelo csatakarton felső figurájánál, mind a Gyermekgyilkosság-metszetnél. Mozdulatmotívumában a páduai «Szt. Jakab kivégzése» freskóval kapcsolatos Mantegna rajzról (20. kép), az akt ábrázolásában pedig Mantegna «Tengeri istenek harca» metszetének Neptun szobor alakjáról. Raffaellónak a «Gyermekgyilkossag» c. londoni rajzán (18. kép)

11 ez az alak megkettőzve szerepel, még a jobb szélen levő anya helyén is, lábtartása teljesen megegyező. Egy másik londoni Raffaello rajzon (16. kép),

15 mely egyesíti a Cascinai motívumot és a «Gyermekgyilkosság»-ét, ugyancsak vízszintesen lejjebb tartja a lándzsát ez az alak, mint a Mantegna-rajz és a Csatakarton vonatkozó alakjai. Raffaello «Gyermekgyilkossag» rajzai közül a londoni (18. kép) őrzi leginkább a mantegneszk jellegzetességet a bal oldali hóhér alakjánál, amelyet a kompozíció főalakjának tekintenek, az a sima, arcba hulló hajviselet van ábrázolva, mint a «Kígyó ölő» metszetnél, s annak az erőteljes, markáns vonásai. Az előtérben térdelő anya alakja, mely a londoni rajzon ruhátlan, ugyancsak motívum-összefüggésekre világít rá. Erős hasonlatosság mutatkozik a Signoreili térdelő, megkötözött «Ámor»ával (23. kép), melynek előképéül Hühner

16 a Konstantin-ív reliefjének egyik alakját tekinti és melyet Brunelleschi is feldolgozott Izsák feláldozásában (22. kép). Degenhart

17 a Konstantin reliefalak mellett azt a Marsyas-szarkofág alakot is előzménynek tekinti, melyről Gentile da Fabriano egy Louvre-beli rajzának (2397) térdelő alakját is származtatja (20. kép).

18 Mindkét antik motívumot ismerhette mindkét quattrocento művész s Degenhart

19 itt rámutat a közös forrás mellett a formai alakításnak a korstílustól való meghatározottságára. A formai alakításnak ezt az egyezését látjuk jóformán egy évszázaddal később Signorelli és Raffaello-Raimondi közös forrású alakjai között is, s az analógiák, 13 W i 1 d e, J. : Eine Studie Michelangelos nach der Antike. Mitteilungen des Kunsthistorisches Instituts in Florenz. IV. 1932. 59. 14

Raffaello: Gyermekgyilkosság. Rajz, London, British Museum. P o u n c y, P. H. — Gere, J. A.: Italian Drawings in the Department of Prints and Drawings in the British Museum. Raphael and his Circle. London, 1 962. 18. old., 21. sz. ; F i s c h e 1, O, : i. m. 233. ; Salmi, M. : Kaffaello. L'Opère. . . i. m. 14. kép. a II. 054. lapon. 15 P o u n c y, P. H. — G e r e, J. A. : i. m. 99. b. sz. 16 H ü b n e r, P. G. : Studien über die Benutzung der Antike in der Renaissance. Monatshefte für Kunstwissenschaft, 1909. II. 272. (Signorelli: A Tisztaság diadala. London, National Gallery. D a v i e s, M. : National ( îallerv Catalogues, Early Italian Schools. London, 1971. 910. sz. "Degenhart, B. — Schmitt, A.:i.m.99, 134.

old., 51. kép. Marsyas-szarkofág rajza a Codex Pighianus szerint. Berlin (most Tübingen). Fol. 247, Nr. 161. 18 Degen h art, B. - Schmitt.: i. m. 98, 99. old., 48. kép. Gentile da Fabriano rajza, antik másolat. Louvre, 2397 r. — F o s s i Tódor o w, M. : i. m. 133. sz., 195 r. (Pisanello-műhely rajzok között). 19 I) Pgonhart, B. - Schmitt, A.:i.m. 100.