Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Két apuliai kantharos
gazdag indadísszel keretezett jelenet díszíti: mosdótál (loutér) két oldalán álló két szárnyas nőalak. (10. kép) A baloldali ruhás alak Aphrodité-Turan lehet, ezt mutatja a hozzá tartozó, szárnyába csípő hattyú-szerű madár is, a másikat etruszk nézői Lasának nevezhették; 51 a jelenet alatt kakasviadal látható. A figurális jelenetnek és az etruszk vázafestészetben is jól ismert keretdísznek már a stílusa is Apuliára utal, és ott találjuk meg mindkettőnek közvetlen mintaképeit, a növénydíszét a plasztikában is, a loutér-jelenetét elsősorban a vörösalakos vázafestészetben (11. kép). 52 Ez magában véve nem feltűnő, mert a IV. század utolsó negyedéből, amikorra az etruszk tükör keltezhető, nem egy dokumentumát ismerjük az Etruriát ért apuliai művészeti hatásoknak. 53 Apulia azonban alighanem csak közvetítője volt a kép-kompozíciónak, amelynek története messzebb vezet. Az athéni Nemzeti Múzeum egy boiótiai vörösalakos kráterjának képe (12. kép) szinte az etruszk tükrön megjelenő rajz görög eredetijének tűnik. 54 Az összefüggést nem pusztán a loutér-nak támaszkodó Erós-figura biztosítja, sokkal inkább az a feltűnő tény, hogy az ebben az összefüggésben távolról sem szokásos kakasviadal is ott van a loutér alatt, anélkül, hogy ezt — mint az etruszk tükrön — az üresen maradt körszelet kitöltésének kényszere indokolná. A két motívum összekapcsolása Apuliából egyelőre nem ismert, minthogy azonban az etruszk tükör képe kétségtelenül apuliai inspirációra mutat, nem lehet minden további nélkül elvetni azt a feltevést, hogy az etruszk művész itt apuliai közvetítéssel Boiótiából jött kompozíciót használt fel; a jelenetet azután etruszk mitológiai jelenetté alakította át, ennek során az Erós-figurát is nőalakká, Lasá-vá ^fordította le», s megtartotta az eredeti Erós-jelenettel kapcsolatban még konkrét jelentésű kakasviadal motívumát. 55 51 Az etruszk mitológia ikonográfiája még megíratlan. Turan ábrázolásairól vö. Charbonneaux, J., Éne. Arte Ant. VII. Koma, 1966. 1122 — 4. Turan tükrökön: M an s u e 1 1 i, G. A., SE 20 (1948-49) 67-9. Lasa: Enking, R., Rom. Mitt, 57 (1942) 1-15; De Marin is, S., Ene. Arte Ant. IV. Roma, 1961. 488-9; H e r b i g, H. — S i m o n, F]. : Götter und Dämonen der Etrusker. Mainz, 1905. 25 — 8; vö. B e a z 1 e y, J. D., JHS 69 (1949) 12; ábrázolásaikról etruszk tükrökön M a n s u e 11 i, G. A., i.m. 92 — 5. Lasa (vagy Lasák) kapcsolat áról Turan-Aphroditéval J u e k e r, H. : i.m. (fent 3. jegyz.) ; 200 — 201 ; Giglioli, G. Q. — C a m p o r e a 1 e, G. : La rcligione degli etruschi. Storia délie religioni II. Torino, 1908 2 . 559-62. 52 A növénydíszről T o y n b e e, J. M. C. - Ward P e r k i n s, J. B., PBSR 18 (1950) 1 sköv., praerómai előfordulásáról Dél-Itáliában: 5 — 6; a motívum etruszk vázákon : B e a z 1 e y, J. D. : Etruscan Vase Painting. Oxford, 1947. 113 — 8, különösen 110. old., I -3, sz.; Both me r, D. v., Bull. Metropolitan Mus. 10 (1951 -52) 145 sköv.; a motívum etruszk tükrökön, és összefüggésük az etruszk vázaábrázolásokkal: Häuser, F., -h II 11 (1896) 197; M a t f h i e s, G. : Die praenestinischen Spiegel. Strassburg, 1912. 121 ; A 1 b i z z a t i, O, Hőm. Mitt, 30 (1915) 149; a motívum dél-itáliai eredetéről Etruriában Trendall, A. I). : VI E 11. 105; H a y n e s, S., Mitt. d. Inst, 0 (1953) 41. - A loutér-jelenet apuliai vázákon: Ginouvès, R.: Balaneutikè. Paris, 1962. 118. old., 3. jegyz. ; terrakotta-reliefeken: Sear fi, B. M., Mon. Ant, 44 (1961) 154-5. old. és 11 - 12. kép. A 11. képen közöli lékythos a drezdai Albertinum gyűjteményében van (ltsz. H* 25/78); fényképét és a közlés engedélyezését Dr. Martin Raumschüssel igazgató úr szívességének köszönhetem. 5:1 Néhány példa a kérdéses korszakbeli: Messe rschmid t, F. : Nekropolen von Vulci. Berlin, 1930. 123; B e a z 1 e y, J. D. : i. m. (előző jegyz.) 84, 208 - 15; H a y n e s, 8. : i. m. (előző jegyz.) 38 - 43; T r e n d a 1 1, A. D. : VIE II. 105; L a n g 1 o t z, E., Anthemon. Scritti in onore di C. Anti. Firenze, 1955. 73 sköv.; D e 1 C h i a r o, M. A., Arch. Class. 12 (1960) 55; legutóbb F o r t i, L., Rend. Acc. Napoli 45 (1970) 256-7. (további irodalommal). M Ur e, A. D., AJA 62 (1958) 393-4. old., 107. t., 27 - 29. kép. A 12. képen közölt fénvképet az elhunvt Chr. Karuzos baráti szívességének köszönhetem. * M Vö. S e 1 1 m a n, C. T., BSA 26 (1923 - 25) 93 sköv. A Lasa-k, mint a görög Erósok etruszk megfelelői: H e r b i g, R. — S i m o n, É.: i. m. (fent 51. jegyz.) 25.
