Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Két apuliai kantharos
hagyomány is élt, másfelől hogy a «lázadás» képviselői nem az itáliai görög műhelyek vezető mesterei közül kerültek ki, akiket iskolázottságuknál fogva is erősebben kötöttek a klasszikus hagyományok, hanem azok közül, akiknek szerényebb tehetsége folytán amúgyis könnyebben járható út volt saját hajlamaik szerint, mint egy szigorú iskola-fegyelem korlátait vállalva dolgozni. Ezek közé tartozott a budapesti kantharosok festője is. Nem lehet ugyanis kétséges az, hogy a két vázát egy kéz festette. Elég ennek igazolására a két B. oldali nőalak fejét, arc-profilját, a szemek rajzát, a felemelt jobbkar és a vállon összefogott chiton rajzát vagy a tükör formáját összehasonlítani. A két váza azonban nem áll magában a késő-apuliai vörösalakos vázafestészetben, amelynek — A. 1). Trendall terminológiája szerint — díszes stílusú («ornate style») ágához tartozik. A publikált darabok közül a legfeltűnőbb a hasonlóság a new yorki Metropolitan Museum egy kantharosával ; 12 A. oldalának virágkehely bői kiemelkedő női fején ugyanazt a hálómintás sakkos-t látjuk, mint az első budapesti kantharoson; B. oldalának nőalakja nemcsak a fej rajzának minden részletében egyezik a két budapesti kantharos nőalakjaival, hanem a felsőtest beállítása, a váll, a balkar vonala és az öv fölött kiöblösödő chiton rajza is olyan közeli rokonságot mutat a második budapesti kantharos B. oldali figurájával, amit nem lehet másképpen magyarázni, mint azzal, hogy azonos kéz művei. Az apuliai <<díszes stüus» vázáinak osztályozásában 13 a new yorki vázát a szerzők a késői kisméretű edények között a <<Bari 5924 csoport»-ba sorolták. Az ideiglenes osztályozás szerint ide kell sorolni a két budapesti kantharost is. A késő-apuliai díszes stílusú kisméretű vázák csoportjainak egymáshoz való viszonya ma még többé kevésbé tisztázatlan. Mester-kezek elkülönítésének ezek között a művészileg többnyire kisigényű vázák között a kutatás mai állásánál elsősorban azért van jelentősége, mert segítséget adhat annak az eldöntésére, mikor és milyen mértékben érdemes a csoportok jelenlegi összeállítását vagy elkülönítését fenntartani. A két budapesti és a new yorki kantharos festőjének esete is bizonyítja ezt. Anélkül, hogy elébe akarnánk vágni a végleges rendszerezésnek, pusztán a már közölt anyag alapján olyan vázák is az ő kezeművének látszanak, amelyek egyelőre más csoportokban szerepelnek. Ilyen egy leccei kantharos, amelyet elsősorban az A. oldali ülő Erós szárnyának rajza és a B. oldali nőalaknak az első budapesti kantharos hasonló alakjával való rokonsága alapján lehet a festőnek tulajdonítani. 14 Talán ugyancsak ennek a festőnek a műve egy másik leccei és egy oxfordi kantharos is. 15 Az utóbbinak ide sorolása megerősíti azt a feltevést, hogy a jelenlegi «Fehér kSakkos-csoport» igen szoros kapcsolatban áll a «Bari 5924 csoport»-tal; 16 nagyon valószínű, hogy az utóbbival ugyancsak közeli rokonságban levőnek felismert «Eros-kantharosok csoportja» és «Frontalis Fej-csoport» darabjai közül is nem egy a budapesti kantharosok festőjének kezétől származónak fog bizonyulni. A késő-apuliai vázafestő-műhelyek rendkívül szigorú műhely-fegyelme különösen a jelentéktelenebb mesterektől származó és kisebb méretű vázák esetében gyakran szinte reménytelenné teszi az egyes festők világos elkülönítését. Ilyen eseJ- 0 1 i v e r, A. : i. m. (fent 8. jegyz.), 5. 1.1- 2. 13 T r e n d a 11, A. U. — Cambitoglu, A. — Olive r, A. : Apulian Red-Figure Vase-Painters of the Ornate Style, 1969. 381. old., 18. sz. A kutatás jelenlegi állását lerögzítő ideiglenes kézirati példányt A. D. Trend all lekötelező szívessége folytán használhattam. 14 CVA Leeee 2, IV D r, 53. t, 7-8. 15 CVA Leece 2, IV D r, 53. t, 4-5; Olive r, A. : i. m. 5. t. 3 - 4. 16 T r e n d a 11, A. D. - C a m b i t o g 1 u, A. - Oliv e r, A. : i. m. 381., a két csoport kapcsolatáról; az oxfordi kantharos a «Fehér Sakkos-csoport»-ba sorolva: 371. old., 24. sz.
