Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Két apuliai kantharos
vagy csak az egyiket, és a másikon legalább közel hozzák egymáshoz az alsó és a felső szemhéjat jelző ívet. 7 Ez lehetett a helyzet a budapesti fej szemeinek rajzával is az első fogalmazásban, amennyire a reliefvonal maradványaiból kivehető (8. kéj)). A végleges kivitelnél azonban a festő a bal szemet nem a frontális vagy háromnegyed nézetben beállított arcoknál szokásos módon rajzolta meg, hanem úgy, ahogy az a sokkal gyakrabban előforduló profil-nézetű arcoknál szokásos: az alsó és felső szemhéj közt tág rés van, amelyben a pupillát nem kerek folt, hanem az oldalnézetnek megfelelően vastag félkörív jelzi, hasonlóképpen a B. oldalon és a másik kantharos két oldalán profilban ábrázolt alakok szeméhez. Az elölnézetben ábrázolt jobb és az oldalnézetben ábrázolt bal szem ugyanazon a háromnegyed nézetű arcon — aminek néhány más példája is akad az egykorú apuliai vázafestészetben 8 — különösen feltűnő azért, mert, mint láttuk, az első, <<hagyományos» fogalmazás korrekciójának kell tekinteni. A két különböző nézetnek ez a szimultáneitása számunkra elsősorban a kubizmusból ismerős mind elméletben, mind gyakorlatban. Maga az alapelv azonban az ókori Mediterráneum művészeteiben már jóval régebben megvolt, és a görög művészetben is legalább az archaikus kor végéig kimutatható. 9 Természetesen aligha merne bárki is arra gondolni, hogy az apuliai vázafestő tudatos szándéka szerint valamilyen módon a modern festészet analitikus térfelfogásának előfutára volt. Az azonban kétségtelen, hogy az elv, amely a budapesti kantharos arc-ábrázolásán megvalósul, s amelynek megvannak az egykorú itáliai párhuzamai, 10 a nagy klasszikus görög festők műveiben diadalra jutó perspektivikus-naturalista térfelfogás gyakorlati kritikája volt, és mint a klasszikus görög művészettel alapjában szembenálló tendencia megnyilvánulása, nem áll egyedül korának itáliai művészetében. 11 Figyelemre méltó különbség a huszadik századi helyzettel szemben az, hogy az ilyen jelenségek az itáliai kora-hellénisztikus kultúrában általában a legalacsonyabb művészi szinten jelentek meg, a képzőmű veszeti produkciónak mintegy a perifériáján. Máresak ezért sem lehet archaizálásra, a fentebb említett korábbi korszakokban meglevő művészeti felfogáshoz való tudatos visszanyúlásra gondolni. Inkább arról lehet szó, hogy a görög klasszikus hagyományok kötelező erejének eltűntével mintegy felszabadultak, s ha nem is összefüggő rendszerben, itt-ott felszínre kerültek olyan <'antiklasszikus» művészi kifejezésmódok, amelyek már korábban is egyegy kultúra vagy korszak művészetének vezérelvei voltak, s századunkban új összefüggésekben és új mondanivaló kifejezésére újra aktuálisakká váltak. így érthető, hogy a szembefordulás az V, — IV. századi görög művészet uralkodó kifejezésformáival elsősorban Görögországon kívül történt meg, de olyan területen, amelyen emellett a klasszikus kifejezésmód mellett vagy alatt egy más-törvényű helyi 7 Néhánv példa a sok közül: CVA Milano 1, IV I), 7.1. l.;CVA Varsovie 4, 43. t. 3; F» a u r, P. Y.'C: Catal. Stoddard Coll. New Haven, 1922. 1 (Hi. old., (59. kép; L a n g 1 o t z, F. : ( îrieehisehe Vasen in Würzburg, 245. t., 867. sz. ; J u eke r, H. : i. m. (fent 3. jegyz.), 1 23, 1 26 — 8. kép; Szil á g y i, J. ( íy., Acta Debrecen (fent 3. jegy/..), 1 2. t. ; S i c h t e rni an n, H.: i. ni. (fent 4. jegyz.), passim. H Vö. például Olive r, A. : The Reconstruction of Two Apulian Tomb Groups. Bern, 1968. 5. t. 4, és egy Gnathia-váza ábrázolását : CVA Tarant o 3, IV D, 19. t. 3. ,J W alte r, O., ÖJh 38 (1950) 1 7 sköv., különösen 34. (a két szem különböző nézel ű ábrázolásáról az archaikus görög művészetben). "' Vö. például az orvietói Tomba Golini egyik freskójának oinochoé-ábrázolásait (Fon Isen, F.: Etruscan Tomb Paintings. Oxford, 1922. 32. kép; I) ucat i, P.: Die etruskische, italo-hellenistische und römische Malerei. Wien, 1941. 19. t.; a datáláshoz I' a 1 1 o t t i n o, M.: La peinture étrusque. Genève, 1952. 97.). " Vö. Szil ágy i, J. Oy., Festschrift G. v. Lücken. Rostock, 1968. 796- 7., ('-s Acta Antiqua Acad. Scient, Hung. 18 (1970) 240. és 260-61.
