Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)

POGÁNYNÉ BÁLÁS EDIT: Észrevételek néhány Mantegna-metszetről és Michelangelo csatakartonjáról

Ezeket a műveket a kortársak általánosan magasztalták, Cellini

10 és Vasari szavaival «scuola del mondo»-nak nevezték, rendszeresen másolták, metszeteket készítettek róluk, s megállapították, hogy Michelangelo az alakokat oly szép mozdulatokkal ábrázolta, hogy «sem a régiek, sem más mai mester erre a magas tökélyre el nem jutott». A mantegnai motívumok nagy számban éppen azokban a Leonardo és Michelangelo művekben tűnnek fel, melyeket mind a kortársak, mind a későbbi kutatók megállapítása szerint, egymással versengésben alkottak. A versengésre vonatkozóan figyelemre méltó Isermeyernek

11 az a megállapítása, hogy nem egymás ellen, hanem egymással versenyezve dolgoztak. Ugyanis, amint Isermeyer helyesen mutatott rá, egymásra való tekintet és bizonyos megegyezés nélkül nem lehetett volna az ennyire különböző művészi egyéniségeknek ugyanazon teremben létesítendő műveikhez egy bizonyos művészi egységet létrehozni. A mantegnai motívumok a két csatakartonon együttesen azt mutatják, hogy Michelangelónak és Leonardonak a firenzei 1501 — 1505 közötti korszakában rendkívül számottevő Mantegna művészetének hatása. A motívumelőképek, analógiák, előzmények részletes feltárása annyiban is fontos, amennyiben rávilágít arra, hogy a felhasznált előképek alapján létrejött új remekműben mi az előképekkel való egyezés és különbözés, tehát az alkotótehetség egyéni jellegzetességei világosabbá válnak s így közelebb jutunk az alkotómunka menetének rekonstrukciójához. POGÁNYNÉ BÁLÁS EDIT 10 «Questo cartone fu la prima bella opera che Michelagnolo mostrô delle maravigliose sue virtù, e lo feee a gara con un altro che lo faeeva (con Lionardo da Vinci), che avevano aservirepcr la sala del Consiglio del palaezo délia Signoria. Rappresentavano quando Pisa fu presa da' Fiorentini; ed il mirabil Lionardo da Vinci aveva jîreso per elezione di mostrare una battaglia di cavalli con certa presura di bandiere, tanto divinamente fatti, quanto immaginar si possa. Michelagnolo Buonarroti nel suo dimostrava una quantità di fanterie che per essere di state s'erano messi a bagnare in Arno ; ed in questo istante dimostra ch' e' si dia all'arme, e quelle fanterie ignude corrono all'arme, e con tanti bei gesti, che mai nè degli antichi nè d'altri moderni non si vidde opera che arrivassi a cosi alto segno; e siecome io ho detto, quello del gran Lionardo era bellissimo e mirabile. Stetteno questi dua cartoni, uno in nel palazzo de' Medici, ed uno alla sala del papa. In mentre che gli stettono in piè, furno la scuola del mondo. Sebbene il divino Michelagnolo fece lagran cappella di papa Iulio da poi, non arrivé mai a questo segno alla meta: la sua virtù non aggiunse mai da poi alla forza di quei primi stud j.» La vita di Ben venuto Cellini. Prefazione e note di A. J. Rusconi e A. Valeri. Roma, 1901. 22. 11 I s e r m e y e r, Chr. A. : i. m. 119.