Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)

POGÁNYNÉ BÁLÁS EDIT: Észrevételek néhány Mantegna-metszetről és Michelangelo csatakartonjáról

Négy-négy egymás melletti, kissé más sorrendben levő fej mutatja a pontos analógiát a Mantegna metszet és a Csatakarton legfelső sorának alakjai között. Michelangelo kartonjának közepén, a lejjebb levő sorban a fején turbánt csavaró alak arcához és könyökben meghajlított karjához is a «Bacchanalia a szilénnel» c. Mantegna metszet egyik alakját alkalmazta előképként, amelyet azután teljes alakjában jelenített meg a Sixtus-kápolna mennyezetének Vízözön jelenetében. A csatakarton alsó sorának közepén levő, földön ülő, jobb kezére támaszkodó alakja — arca felső része elvágva a föléje hajoló másik alakkal — a test ülő mozdulatában, fejtartásában a Mantegna utáni «Virtus déserta» c. metszet (33. kép) egyik alakjáról való eredetet mutatja, A vonal íves meghajlása, arányai teljesen megegyeznek, ugyanott van elvágva a felső lábszár is mindkét alaknál. A felfelé tartott, alulnézetben ábrázolt nyak- és fejtartás, az arc kifejezése is a két alakon pontosan megegyezik (34. kép). A Mantegna utáni «Virtus déserta» c. metszetről (33. kép) még egy jellegzetes ábrázolás félreismerhetetlenül ösztönző előképként mutatkozik a csatakarton legalsó sorának második alakjához. A vízbe hajló, könyökét meghajlító, fejét előrelógató, másik kezét a víz fölé leengedő alakkal, mely Marcantonio Raimondinak a csatakarton után készített háromalakos ún. «les grimpeurs» c. metszetén is rajta van. Ugyancsak a «Virtus déserta» c. metszeten a segítséget kérő mozdulattal fölnyújtott két kéz is analóg a csatakartonnak a vízből kiemelkedő, fölfelé nyújtott két kéz ábrázolásával. A Raimondi háronialakos metszeten egy kéz van ábrázolva a vizén, az Agostino Venezianonak a csatakarton után készített ötalakos metszetén (35. kép) viszont a mélységből fölnyúló, a partita kapaszkodó teljes alsó karral ábrázolt két kéz mutatja az analógiát a «Virtus déserta» mantegneszk metszettel. Mantegna «Virtus Combusta» rajzában és a «Virtus Combusta» és «Virtus déserta» metszetek (33. kép)

4 Fortuna, Merkur, Invidia alakjaiban neoplatonikus, neosztoikus, humanista allegóriák jutottak kifejezésre. Mantegna két Bacchanália metszetével kapcsolatban Tietze-Conrat felveti Philostratos Icônes című művének Androsziak fejezetével való kapcsolat lehetőségét. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Michelangelot éppen azok a Mantegna metszetek foglalkoztatták ilyen erősen, műveiben határozott nyomot hagyva, melyekben ezek a neoplatonikus értelmezések kifejezésre jutottak, s melyeknek jelentésével, értelmezésével foglalkoztak a firenzei platonikus akadémia tagjai, akikkel Michelangelo fiatal korában Lorenzo Medici körében kapcsolatban volt. A Cascinai csata kartonján azonban nem allegorikus jelentésükben, hanem az emberi test ábrázolásának megjelenítésében, az egyes alakok mozdulat-problémáinak megoldásában szolgáltattak előképet a zord, fanyar, erőteljes mantegnai alakok. Michelangelónak a csatakartonnal kapcsolatos két, 1504 körüli rajza (Dussler 162. v., 169. — 37. kép)

5 további problémát vet fel. Ezeken a rajzokon a csatakartonhoz készített előkészítő vázlatok mellett nagyszámú gyermek-alak, puttó szerepel különböző nézetben, elölről, oldalról, hátulról ábrázolva. E gyermek-alakokat egy sorozat tagjainak tekintik, több közülük ugyanazt a figurát ábrázolja, A három háttal ábrázolt puttóval (39. kép) kapcsolatban 4 T i e t z e - Conrat, E. : i. m. 206. 5 U u s s 1 e r, L.: Die Zeichnungen des Michelangelo. Berlin, 1959. 103. old., 162. kat, sz.; 107. old., 169. kat, sz.