Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: XV. századi spanyol mesterek művei Magyarországon
Serra és köre munkásságával. Erre a tényre nemcsak Post mutatott rá, amikor idézett művének 1930-ban megjelent II. kötetében a képet budapesti magántulajdonból közölte, 92 de Pedro Serra neve ismét szóba került azon a budapesti kiállításon, melyen a kép a fent említett Espalargues-predellával együtt került bemutatásra. 93 Post meghatározása igen meggyőző a sienai trecento művészet hatása alatt Katalóniában működött ismeretlen mesterrel kapcsolatban, akinek 1930-ig számos műve került a kutatók elé, melyeket Post fent idézett munkájában csokorba is gyűjtött. A későbbiek során is több ízben visszatért a «Master of the Cardona Pentecost» oeuvre-jének kiszélesítésére 94 és minden újabb adat csak azt erősíti meg, hogy az 1940-ban még budapesti kiállításon szerepelt oltár-részlet valóban az ún. Cardona-mester művei közé sorolható. Miután a tábla 1946-tól fogva Magyarországban nem bukkant fel, annak sem a Serra-körbe lokalizálható analógiát tárgyalni, sem ikonográfiái jelentőségére rámutatni nem volna időszerű. Lényegében a Serra-iskola egy követőjének, Jaime Cirerának műveként közölt rendkívül érdekes, fent szamárhátú ívben végződő tábla is azt látszik továbbra is bizonyítani, hogy a magyardiószegi Kuffner-gyűjteményben Kelet-Európában páratlan spanyol primitíveket tartalmazó gyűjtemény lehetett. Ez a XV. század közepén készült, feltehetően egykor oltárművet koronázó, sokalakos, mozgalmas «Krisztus keresztrefeszítése)) 1947-ben Postnál még mint a Kuffner-gyűjtemény darabja szerepelt, 95 1948-ban azonban már a New York-i Parke Bernét aukciósházban eladásra került. Sajnálatos módon nem sikerült kézbe kapnunk azt a katalógust, amelyben szerepelt, így csak azt tudjuk, hogy az árverésen 606-os számon került kalapács alá. Post az oltárról annyit jegyzett meg, hogy az a nemzetközi stílus egyik jelentős mesterének talán legfontosabb darabja és a kompozíció voltaképpen a San Lorenzo de Morùnys-beli «Szent Mihály és Keresztelő Szent János oltár»-on levő «Keresztrefeszités» variánsa, A kompozíció egyébként németalföldi mintára megy vissza, mely mind a német, mind a XV. századi magyar festészetig megtalálta az utat. Ilyen kompozíció sémát alkalmaz pl. a garamszentbenedeki oltáron Kolozsvári Tamás is a «Keresztrefeszités» táblán, melynek részletei és a Jahne Cirera főművének mondott oltártábla között is sok a rokonvonás. Huguet aragóniai követőjének Martin de Soriának jellegzetes munkájaként közli Post azt az oltárművet, 96 melynek középső táblájára Szent Mihály arkangyalt és Remete Szent Antalt festette a joggal magasra értékelt mester. Az oltár koronázó része, hasonlóan Jaime Cirera művéhez, a «Keresztrefeszítés»-t ábrázolta, balszárnyán a Gargano-hegyi processziót és Szent Mihály halálát, jobbszárnyán pedig Szent Antal életének jeleneteit mutatta be a mester. A predellán a középső részen a «Szenvedo Krisztus», a két szélsőn Szent János és Szent Máté alakja, valamint Orsolya és Quitéria foglal helyet. 97 Az oltár ismertetésére azért tértünk ki, mert 1941-ben Post még az egykori Kuffner-gyűjteményben emlegette. Ezután Paul Drey New York-i gyűjteményébe került, majd innen még 1958 előtt 9- P o s t, Ch. R. : i. m. IJ. 1930. 288. old., 176. kép. 93 Régi mesterek magyar magántulajdonban. Budapest, 1946. Országos Szépművészeti Múzeum. 88. sz. Spanyol festő, XV. század: Trónoló Szt. Anna ölében Máriával és a kis Jézussal. Fa, 150x90 cm. Budapest, Ernst-aukció 1921. XV. Közeli stílusrokonság P. Serre munkáival. XXV. tábla. 91 I. m. III. 122- 124; VI. 2. 512-514; VII. 2. 741 ; IX. 2. 744, 303 - 304. sz. képek; X. 298- 300. 95 I. m. IX. 2. 1947. 753- 754. old. 309. kép. 96 T. m. VIII. 1. 354. old. 152. kép. 97 Uo. 354.
