Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)
SZABÓ MIKLÓS: Madár a «kalitkán»
műhelyek lokalizációját illetően tanácsosabb a józan ignoramus álláspontját elfogadni. 14 Ehhez talán annyit lehet hozzátenni, hogy az olyasféle, provinciálisabb darabok esetében, mint a thessaliai leletek zöme, vagy a budapesti és a patéli szobrocskák, peloponnésosi műhelyre aligha gondolhatunk. 15 A görög geometrikus madárplasztika keletkezésének alapjául szolgáló gyér kronológiai támpontok alapján a budapesti «kalitkan» ülő madár az i.e. VIII. század végénél nem lehet korábbi. A szobrocska lemez-szerűségével jól beleillik a késő-geometrikus «manierista» állatalakok sorozatába. 16 Míg Közép- és Dél-Görögországban a «kalitkan ülő madarak» általában szentélyekből kerülnek elő, addig északabbra, így főként Makedóniában, a típus sírmellékletként gyakoribb. Erre a csoportra jellemző az a tendencia is, hogy az eredetileg kisplasztikái alkotás az állatalak teljes degenerációjának következményeként közönséges csüngővé egyszerűsödik. 17 A praktikus funkciójú csüngők családjába tartozik egy publikálatlan darab a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely, a ma már ellenőrizhetetlen hagyomány szerint, Moholon (egykor Bács megye, ma Jugoszlávia) került elő (8. kép). 18 Az eurázsiai elterjedésű, áttört gömbformájú csüngők terebélyes családján belül a budapesti példány legközelebbi rokonai a lurisztáni «gránátalma-csörgők». 19 Kétségtelen azonban, hogy a madárral való kombináció módja és az állatalak stílusa elválasztja a moholi darabot iráni analógiáitól. 20 Nem idegen viszont e két «atipikus» elem a keleti Hallstatt-körtől, 21 sőt ennek emlékanyagában egy rendkívül közelálló párhuzam is található: az állítólag Kiskőszegről származó kerék, melynek áttört gömb formájú agyát madarak díszítik. 22 Vagyis kézenfekvőnek látszik az a megállapítás, hogy a moholi csüngő a keleti Hallstatt-kör általában (de helytelenül) «thrako-kimmernek» nevezett bronzai közé tartozik. A minket érdeklő típusok 14 Rolley, Cl. : F. <l. D./V. i. m. 87 skk. '•• Vö. Biesan t z, H. : i. h. ; R o Hey, Cl. : F. d. D./V. i. m. 92. 16 Keltezési támpontokról: Rolle y, Cl.: F. d. D./V. i. m. 87 skk.; vö. B o u z e k, J. : Eirene i. m. 131 — 2. — A «manierista» állatalakokhoz: H i m m e 1 m a n n — Wilds c h ü t z, N.: Bemerkungen zur geometrischen Plastik. Berlin, 1964. 7. skk.; Her r m a n n, H. — V. : J. d. I. 79 ( 1 964) 30. skk., 12 — 15. kép. A budapesti madár nyakkiképzése erősen emlékeztet a «korinthosi» lószobrocskákóra. 17 Vö. 8. jegyzet 4. pontjával és Bouzek, J. : The Europ. Community . . . i. ni. 87. sk. 18 Ltsz.: 156/1941 /1. M. : 7,24 cm, legn. átm.: 3,89. A madár szeme áttörve. A bordás gömb egyik oldala sérült; néhány borda kitörött, A közlési engedélyért Dr. Kovrig I. osztályvezetőnek tartozom köszönettel. 19 B o u z e k, J. : The Europ. Community • • • i-m. 80. sk. old., I. jegyzék ; G o d a r d, A.: Bronzes du Luristan. Paris, 1931, XXI. t., 107. sz. Vö. 105. sz.; Schaeffer, Cl.: Stral igraphie comparée . . . London, 1948. 259. t., 18. sz. Jacobstahl, P. : Greek Pins. Oxford, 1956. 190. old., 618. kép. — Az áttört gömb formájú csöngőkről általában 1.: A m a n d r y, P. : i. h. ; S c h ü 1 e, W. : Die MesetaKulturen der Iberischen Halbinsel. Berlin, 1969. 49 sk., 14. térkép. 20 Vö. Godard, A.: i. m. XXX. t. Madárfejes típus: Louvre AO 2042 7. 21 Áttört gömb és madár kombinációja: S o 1 1 e, M. : Para. Pravëk 43 (1947 — 8) 102. sk., I /4. kép (Rataje) ; M u c h, M. : Kunsthistorischer Atlas I. Wien, 1889. 17. t./7. (Tftèno) : az előző dégénérait változata. Vö. Kossack, G.: i. m. 66 sk., H 108, 178. — A madáralak stílusához és típusához: uo. 6. t./10—12; C o r d i e r, G.: RA 1966. 79. skk., 4/6. kép. 22 E b e r t: Reallexikon . . . XIV. t. /10 c; R o e s, A.: IPEK 13 (1940) 58. old., 5. kép; V i n s k i, Z. : Rad. vojv. muz. 4 (1955) 32. old., 15. kép. —A «kiskoszegi» leletekhez: Fo 1 t i n y, St.: Jb. R —G. Z. M. 8 (1961) 175 skk.
