Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)
GARAS KLÁRA: Antonio Galli Bibiena és Franz Karl Palko
Jóllehet a Brukenthal Múzeum képeinek szintere egészen más, mint a budapestieké, az összefüggés így is szembetűnő. Hasonló az architektúra és az alakok aránya, egymáshoz való viszonya, rokon a képszerkezet, mintha egy fordulatos, sokjelenetes drámának más és más színpadi képét látnók magunk előtt. A nagyszebeni képeken éppen úgy kevés alakos bibliai jelenetek, «Saul és az endori boszorkany»«Krisztus és a bona» szerepelnek, mint a budapestieken, azonos a figurális formakincs, a Trogerre emlékeztető karcsú alakok típusa, sziluettszerű beállítása. Nagyszebenben is, az egykori keszthelyi képeknél is eltérő a képek mérete, formátuma, mégis lehetségesnek kell tartanunk, hogy eredetileg egybetartoztak, legalábbis egyazon időben, talán ugyanazzal a rendeltetéssel készültek. Erre vall Stock János Mártonnak, a nagyszebeni képek egykori tulajdonosának a feljegyzése is; a saját képein kívül említi Festetics Pál bécsi képgyűjteményét is. Festetics Pál gyűjteményével kerülhettek a képek később a családi kastélyba Keszthelyre. 5 A végső bizonyítékot Galli Bibiena és Palko szerzőségéhez azonban az egyik budapesti festményen, a «Krisztus és a vérfolyásos nő» képén feltárt egykori felirat nyújtja. A szakadozott és nehezen kivehető cédulán a XVIII századi írásból a következő szöveg betűzhető ki: «. . . bia von Carl Polko». Az eddig teljesen ismeretlen, művészettörténeti szempontból kétségkívül rendkívül jelentős budapesti képek hiánytalanul illeszthetők be mindkét festő, Antonio Galli Bibiena és Franz Xaver Karl Palko oeuvre-jébe. Keletkezésük ideje az életrajzi adatok alapján pontosan meghatározható. Palko 1724-ben született. A festészet alapismereteit apjánál, Anton Palkónál és testvérénél, Franz Anton Palkónál sajátította el Breslauban és Pozsonyban. Az 1740-es évektől Bécsben tanult, s mint kortárs életrajzírója P. J. Mariette feljegyezte: «Il se destinoit à peindre l'architecture, et pour cela il prit à Vienne des leçons de Bibiena qui y étoit en service de l'empereur et étoit chargé des décorations de théâtres, mais bientôt il changea dessin et fit les études nécessaires pour devenir un peintre d'histoire.» 6 1745-ben Palko, a bécsi akadémia növendéke a bibliai Juditot ábrázoló művével elnyerte az azévi akadémiai pályázat első díját, 1740— 1745-ben a bolognai származású Bibiena családnak két tagja tevékenykedett Bécsben, Ferdinando Galli Bibienának, az 1723-ban Itáliába visszavonult udvari festőnek és színpadi mérnöknek fiai, Giuseppe és Antonio. 1724-től az idősebb testvér Giuseppe az első udvari színházi mérnök állását töltötte be, öccse, az 1700-ban született Antonio «Hoftheatralingenieur»-ként működött. 7 1730— 1732ben ő festette a bécsi Peterskirche látszatkupoláit s 1744-ben a nyugta tanúsága szerint a pozsonyi trinitárius templom kupolafreskóit. 8 Életrajzírójának L. Crespi5 Ez a gyűjtemény nem volt azonos az 1859-ben Bécsben elárverezett Festetics gyűjteménnyel, Festetics Sámuel képtárával. Festetics Fáinak (mcgh. 1782) a keszthelyi kastélyban volt gyűjteménye, 1. P é c z e 1 y P. : A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Budapest, 1958. Érdemes megemlíteni ebben az összefüggésben, hogy Festetics Pál fia, Festetics György a bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagja volt, s felvételi műve: «Getuschtes Architekturstück ; ein durch eine Pechfackel beleuchteter Gefängnisort in gothischer Bauart». L. Weink o p f, A.: Beschreibung der kais. königl. Akademie der Bildenden Künste. Wien, 1783. 71. 6 Abecedario de P. J. M a r i e t t e (1775 előtt), Archives de l'art français, 1857 - 1858. IV. 70. 7 1 1 g, A. : Leben und Werk Johann Bernhard Fischer von Erbachs des Vaters. Wien, 1895. 624, 629, 633 ; H y a 11 Mayo r, A. : The Bibiena Family. New York, 1945 ; H a d am o w s k y, D.: Die Familie Galli Bibiena in Wien. Wien, 1962. Antonióról az utolsó bécsi adat 1751-ből ismeretes. 8 Wienerisches Diarium 1732. 48. sz.; M a s e r, E,: A Modello by Franz Xaver Karl Palko. Pantheon XXVIII, 1970. 117; Wagner, V.: Kostol sv. Trojice v Bratislave a maiba na jeho sklepeni. Sbornik matice slovenskej, 1926. IV. 1; Wey d e, G.: Die 200 jährige Dreifaltigkeitskirche in Pressburg. Bratislava, 1925.
