Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)
KAPOSY VERONIKA: Paolo Farinati néhány rajzáról
művészeti ábrázolások és éremfeliratok csak mint királyt (Rex) vagy «Flagellum Dei»-t említik. 23 A Brno-i Moravske Museum gyűjteményében levő, Szent Lőrinc vértanúságát ábrázoló rajz szintén oly kompozíciót őrzött meg, melyről a «Giornale»-ban nem találunk adatot (28. kép). 24 A lap stílusa eltér a fent felsoroltakétól; nem oly rajzos, s nem annyira plasztikus, mint inkább puha lavírozással árnyékolt, festői hatásokra törekszik. A háttérben álló épületet néhány ecsetvonással jelzi a művész, a növényzetet pedig csak az előrehajló lombok, levelek kontúrjának könnyedén odavetett vonalaival. Félárnyék borul az arcokra, melyeket puha vattaszerű haj és szakáll keretez. A rajz a késői 90-es években készült Farinati művekre emlékeztet. Említésre méltó, hogy a jobb oldalon háttal álló, kissé előrehajló, kezében hosszú rudat tartó férfialak rokon az edinburghi rajzgyűjteményben levő, Jupitert és két harcost (Perseus és Neptunus?) ábrázoló lap jobb oldali figurájával. Ugyané vázlat bal oldali alakja és a Verona környéki Villa Nichesola egyik freskója 25 között levő összefüggésre már Terence Mullaly felhívta a figyelmet. 26 Farinati ez esetben is — ahogy más műveinél is megfigyelhető — régebbi rajzainak egy-egy motívumát későbbi alkotásain újból felhasználta. Farinati késői korszakát képviseli a lipcsei gyűjteményben a Dávid és Góliát harcát ábrázoló rajz (29. kép), melynek verzóján Szent Jeromost láthatjuk (30. kép). 27 Mindkét vázlat lágyan elmosódó ecset vonásai val, a fedőfehér alkalmazásával bizonyos festői hatást ér el. Az alakok megrajzolása, a jelenet megkomponálása a Villa Nichesola freskóira hasonlít. 28 A két vázlat, amint stílusuk alapján is megítélhető, közel egyidőben készülhetett a 90-es évek közepén. Ezt a véleményt támogatják egyébként a «Giornale» feljegyzései is, melyek szerint 1595-ben Dávid és Góliát festmény készítésére szerződött Farinati. 29 Szent Jeromos kép készítésére vonatkozóan pedig 1592 augusztusában és az 1593-as évben három alkalommal olvashatunk bejegyzést. 30 Figyelemre méltó a két lipcsei rajznál, hogy a kék színű papíron a laza ecsetvonások és fedőfehér alkalmazása mennyire hasonló ahhoz a hatáshoz, mely egyébként a clair-obscur fametszet-technikára jellemző. Ez a grafikai eljárás igen kedvelt és elterjedt volt már a XVI. század első felétől kezdve Eszak-Itáliában, s készítőik illetve kiadóik közül többen Velencében és Mantuában működtek, mely városokhoz Farinatit is szoros kapcsolatok fűzték. Farinati késői műveit szemlélve arra 23 Ld. Huszár, L: I. m. 24 Lelt. sz. B. 2750. Lavírozott biszterrajz, fedőfehérrel. 409x283 mm. A fényképet aBrno-i Moravske Museumnak és Dr. Helena Kusakovának köszönöm. 25 C r o s a t o, L. : Gli affreschi nelle ville venete del Cinquecento. Treviso, 1962. 173— 175. A Villa Nichesola freskóinak tematikájával foglalkozik Kardos T.: Az Árgirus széphistória. Budapest, 1967. 2e A n drew s, K. : Lm. L 48 ; II. 345. A Brno-i lapon látható mozdulatnak korábbi változatát is megfigyelhetjük az 1578-ban készült «Az igazság legyőzi a vétkeket* című leningrádi Ermitageban levő rajzának bal oldalán. Ez az alak azonban mozgásában bizonyos statikai bizonytalanságot árul el. 27 Lelt, sz. J. 3003. 267x211 mm. « Mesterrajzok a lipcsei Képzőművészeti Múzeumból*. Kat, sz. 36. A három lipcsei rajz fényképét a lipcsei Képzőművészeti Múzeumnak ós Dr. P. Angerholm direktor úrnak köszönöm. P u p p i, L. : P. F. Giornale . . . 120. old., 39. kép. 28 K a r d o s T. : I. m. 8-14. kép. Szt, Jeromos figurája a Villa délia Torre (Stegagno) Amerikát ábrázoló freskójának vázlatához áll a legközelebb (1595 — 96). C r o s a t o, L. : I. m. 151 — 155. A londoni C. R. Rudolf gyűjteménvben levő rajzot közli M u 11 a I y, T.: T. m. 288. old., 39. tábla. 29 S i m e o n i, L. : I. m. Madonna Verona, 1 910. 202. - P u p p i, L. : P. F. Giornale .. . 123. 30 Simeon i, L. : t. m. Madonna Verona, 1910. 199, 200 - 210. - P u p p i, L. : P. F. Giornale ... 118, 120.
